Beckensloer János esztergomi érsek, fő-, és titkoskancellár III. Frigyes német-római császárhoz szökött. A boroszlói német kispolgári családból származó Beckensloer bátyja révén került Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és Frigyes császár oldalán Bécs védelmét látta el, majd az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. Miután önként meghódolt Mátyásnak, visszakapta egyházi javadalmát (1461). 1464-65-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-68-ban váradi püspök volt. Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-tól 1474-ig egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosaként kivette részét a Vitéz-féle összeesküvés leleplezésében. 1474-től 1476-ig főkancellár. 1474-től 1479-ig esztergomi érsek. Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött, magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47.000 aranyforintot adott kölcsön. Frigyes mindenható tanácsosaként kovácsolta össze a Jagellókkal Mátyás ellen kötött szerződést. Salzburgi érsekként halt meg 1489. december 15-én.