A vörösberényi születésű Fábián Gábor ügyvédként dolgozott, a szabadságharc idején sajtóbírósági elnök, országgyűlési képviselő, majd bíró volt. A fegyverletétel után fogságba került. Szépirodalmi művei, filológiai és esztétikai dolgozatai, fordításai tették ismertté nevét, munkásságával hozzájárult az irodalmi ízlés fejlesztéséhez. Lefordította Cicero leveleit és kiadta Cicero vegyes munkáit. Sokat fordított más antik íróktól is. Legjelentősebb eredeti műve Arad vármegye leírása, amelynek 2. és 3. kötete kéziratban maradt. 1835-ben az MTA rendes tagjává választották. Aradon halt meg 1877. december 10-én.