A kormány 1880. december 28-án jóváhagyta a Magyar Távirati Iroda működését. 1880-ban Maszák Hugó és Egyesy Géza gyorsíró magánvállalkozásban megalapította a Magyar Távirati Irodát, amely akkor még elsősorban belföldi eseményekről szóló tudósításokat gyűjtött és továbbított a sajtónak. A kormány 1880 végén hagyta jóvá az MTI működését, majd 1882. június 1-jétől a miniszterelnökség közreműködésével félhivatalos intézmény lett belőle. Közvetlen kapcsolatokat épített ki a legnagyobb hírügynökségekhez: a párizsi Havashoz, a londoni Reuterhez, a berlini Wolff-hoz a római Stefanihoz. Az MTI-t 1918 őszén a Károlyi-kormány államosította, majd 1920-ban részvénytársasággá alakult. Az 1930-as években állami monopóliumot kapott a Magyar Rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére. A második világháború után, 1947-ben a Magyar Filmiroda, 1948-ban pedig a Magyar Hirdető önálló vállalattá alakult. 1950-ben az irodát végkép államosították, s ekkor vált külön a rádió is. Az MTI 1953-ban a Rádióval közös Bródy Sándor utcai épületből a budai Naphegyre költözött. Ott 1990-re elkészült a legkorszerűbb hírközlő berendezésekkel ellátott új székháza. 1997-ben a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi törvény alapján, az Országgyűlés - a magyar állam nevében - az MTI Rt. alapító okiratának megszavazásával, egyszemélyes részvénytársaságként, megalapította a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot. Jelenleg a Magyar Köztársaság nemzeti hírügynöksége.