Entz Ferenc Sümegen született. 1825-31 között a pesti és bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. 1831-ben szerzett orvosi diplomát Bécsben, s ott kezdett el dolgozni. Magyarországra visszatérve Batthyány Fülöp herceg uradalmi orvosaként Mezőkomáromban dolgozott. Az orvosi munka mellett a mezőgazdaság, a kertészet és szőlészet gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkozott, faiskolát, kertet és szőlészetet alapított. Tapasztalatairól szaklapokban jelentek meg cikkei. Az 1848-49-es szabadságharcban az átvonuló horvát csapatok megsemmisítették orvosi berendezéseit és gyógyszertárát. A szabadságharcban mint százados főorvos szolgált egy pesti tábori kórházban, ezért később az osztrák hatóságok eltiltották az orvoslástól 1850-ben Pesten kertészetet és faiskolát, majd 1853-ban kertészképző iskolát alapított, amely a mai Kertészeti Egyetem jogelődjének tekinthető. 1860-ban az akkor alakult Vincellér és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet igazgatójává nevezték ki, ahol elsőként mutatta ki, hogy a mákból ópium nyerhető. A szőlészet, borászat és kertészet minden ágával foglalkozott, nagy gondot fordított a gyógy- és fűszernövényekre. 1876-ban szembetegsége miatt nyugdíjba vonult, s Promontoron telepedett le. 2005-ben róla nevezték el a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusának könyvtárát és levéltárát.