A mai Benin partvidékén több egymással vetélkedő törzsi állam létezett. Az ország 1975-ig használta a Dahomey nevet, amelyet a XVII. században a fon törzs alapította Dahomey királyságról kapta. Az állam nevét évszázadokon keresztül kegyetlen rabszolgavadászatai tették hírhedtté, ezért Dahomey, Nigéria és Togo közös partvidékét `Rabszolgapartnak` is nevezték. A terület birtoklásáért a portugálok, a hollandok, az angolok és a franciák vetélkedtek. 1893-ban francia gyarmat lett Dahomey néven, hiába védekezett hősiesen Behanzin király nyolcezer fős amazoncsapata élén. A nemzeti ellenállási mozgalom a II. világháború után felélénkült és 1960. augusztus 1-jén kikiáltották Dahomey függetlenségét. Az országban 1972-ig egymást követték a puccsok és a kormányválságok, mígnem 1972. október 26-án Mathieu Kérékou őrnagy átvette a hatalmat. Az új államfő 1974 novemberében a marxizmus-leninizmust tette meg hivatalos ideológiává. 1975. november 30-án megváltoztatták az ország nevét Benini Népköztársaságra, és megalapították a Benini Népi Forradalmi Pártot (PRPB), amely 1989 decemberéig egyedüli és egyben kormányzó pártként működött. Kérékou a súlyos gazdasági és társadalmi problémák miatt tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel, az 1990. februári konferencián már 50 ellenzéki csoport is részt vett, itt változtatták az ország nevét Benini Köztársaságra.