Elkésett párbeszéd a Lónyay-villáról
2005. november 18. 17:23
Üveghomlokzattal szeretné megépíteni a Várhegy oldalában már szerkezetkész állapotban lévő Ybl-villát a beruházó - ismerteti a vita kezdetét a Népszabadság. Ennek érdekében felszerelték az üveghomlokzat egy részletét, s bemutatták, hogy milyen.
A jelenlegi engedélyek szerint ugyanis vakolt homlokzatot kell építeni, mert az I. kerület szabályozási terve ezt írja elő. A beruházó azonban jobbnak, korszerűbbnek, elegánsabbnak tartaná, ha üveggel dolgozhatna. Azért is volna ez jobb, mondja a tervező, Kerényi József Kossuth- és Ybl-díjas építész, mert így láthatóvá válna, hogy ez az épület nem az, amit Ybl tervezett 1870-ben, s amely elpusztult a második világháborúban, hanem annak csak viszszaidézése. Így érvényesülhetne a Krakkói Karta, amely szerint a rekonstrukciónak a mai kor építészetét is tükröznie kell.
Legyen akár üvegfal, a villával nem ez a baj, hanem az, hogy kilóg a környezetéből, a várfal fölé nyújtózik és belezavar a budai Vár látványába. Ugyanilyen magas volt az eredeti Lónyay-villa is, mondja a tervező, s elhiszem neki. De megkockáztatom: az a villa, amelyet itt visszaidéznek, 1870-71-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök gőgjéből született, státusának építészeti kifejezéseként. Lónyay kiváló pénzügyi szakember volt, de nem túl szerény ember. Várhegyi építkezése szemet szúrt kortársainak, s hozzájárult politikai bukásához.
A Lónyay-villát a második világháborúban bombatalálat érte. Ekkor épp a neves műgyűjtő, Hatvany Ferenc tulajdonában volt, aki már korábban külföldre menekült, s a háború után is ott maradt. A romos épületet az állam lebontatta, s a területet sajátjaként kezelte. Az ingatlan 1948-ig felhalmozódott adótartozásait (melyben háború előtti tételek is szerepeltek) a hetvenes években eltörölte, mivel az örökösöket állítólag nem találta. A rendszerváltás után azonban jelentkeztek, s kiderült, hogy a villa területét nem államosították a szocializmus idején. Papíron legalábbis nem. Elfelejtették bejegyezni az állami tulajdont.
A villa visszaépítése egyébként tíz évvel ezelőtt még szinte lehetetlennek tűnt. Bizonytalan tulajdonviszonyok, bizonytalan beépíthetőség, és a hivatalok teljes elutasítása - mindezekkel kellett szembenéznie a kétségkívül ügyes vállalkozónak. És az ellenállás bástyái sorra ledőltek.
A teljes cikk a Népszabadságban
Támogasd a 
szerkesztőségét!
