Debreceni diákok leideni peregrinációja a XVII.-XVIII. században
2005. november 23. 19:52 Bozzay Réka
A peregrináció személyi feltételei
Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy kik is voltak a debreceni kollégium diákjai közül leideni diákok, meg kell vizsgálni a leideni és a magyarországi matrikulákat. A Debrecenben felsőbb osztályba lépett, vagyis subscribáltak listáját őrzi nyomtatásban Thury Etele Iskolatörténeti adattára, illetve a Református Kollégium Levéltárában Bakóczy János hajdúböszörményi református lelkész kéziratos gyűjtése. Ezek a diáknévsorok csak elvétve adnak felvilágosítást arról, hogy egy - egy debreceni diák tanult-e a leideni egyetemen, de az itt előforduló neveket összevetve a leideni matrikulával megállapítható a legtöbb Leidenben tanult debreceni diák kiléte.
A leideni lista, az úgynevezett album studiosorum, mely latinul íródott, felvilágosítást ad a diákok származási helyéről, megadja a beiratkozás dátumát, az életkort, illetve, hogy mit tanultak a diákok, valamint különbséget tesz a magyar 'Hungarus' és az erdélyi 'Transsylvanus' diákok között. A lista azonban csak azokról a diákokról ad felvilágosítást, akik beiratkozott hallgatói voltak az egyetemnek, nem szól viszont azokról, akik - korabeli kifejezéssel élve - csak `hospitáltak` az egyetemen, vagyis hosszabb-rövidebb időt töltöttek el, anélkül, hogy beiratkoztak volna. Őróluk vagy egyáltalán semmit nem tudunk, vagy ha disputációjuk, Leidenből írt levelük, vagy egy másik diák disputációjára írt üdvözlő versük maradt fenn, akkor megmondhatjuk, hogy mikor fordultak meg az egyetemen.
A beiratkozási listán feltűntették azt is, hogy a diák melyik karra iratkozott be. A legnépszerűbb a teológiai kar volt, majd az orvosi, bölcsészeti és - főleg a XVIII. századtól kezdve - a jogi kar vonzotta a hallgatókat. Ez nem meglepő, ha meggondoljuk, hogy az első egyetemek alapításától kezdve a teológia tanulmányozása volt az egyetemi tanulmányok csúcsa, másrészt pedig protestáns teológiai fakultás csak 1821-ben jön létre a bécsi egyetemen.
Az egyetemen nem tartották számon a kiiratkozott diákokat, ezért nehéz megmondani, hogy a diákok mennyi ideig tartózkodtak Leidenben. A holland nyelvű, diákélettel foglalkozó szakirodalom úgy tartja, hogy a magyarok legalább néhány hónapot és legfeljebb 2-3 évet töltöttek el Leidenben.
Az egyetemre 1616. június 14. és 1793. október 22. között beiratkozott hallgatók számát tehát csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni: 661 diákról állíthatjuk bizonyosan, hogy a leideni egyetem diákja volt. E 661 diákból 178 (27%) biztosan volt diák Debrecenben, az első debreceni 1624. június 28-án, az utolsó diák 1788. április 14-én iratkozott be. 1700-ig iratkozott be a debreceniek 87 %-a, a maradék 13% eloszlik 1701 és 1788 között. Ismerve az összes beiratkozást, a XVIII. században matrikuláltak száma egyébként is csökkenő tendenciát mutat, ezen belül mégis feltűnő a magyarországi, ezen belül is a debreceni peregrinusok számának csökkenése. A csökkenés okainak gazdasági és politikai vonatkozásaira még kitérünk.
A származási hellyel kapcsolatban a matrikula csak azt tünteti fel, hogy egy diák Hungarus vagy Transsylvanus, születési helyüket csak a további kutatással sikerült megállapítani. A 178-ból 99 diák születési helyéről nincsen információnk. Azon diákok, akiknek a születési helyét ismerjük a legtöbben debreceni származásúak: összesen 18, a többi diák többsége Biharból, vagy a szomszédos vármegyékből, esetleg valamelyik távolabbi partikula székhelyéről származott, az összes Leidenben tanult debreceni diák 7%-a nevezte magát Transsylvanusnak, az ezek közül ismert születési helyűek valóban Erdélyben születtek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
