Öveges József Pákán született. 1919-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet a budapesti egyetemen, 1920-ban pappá szentelték. A piarista rend gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és a fővárosban; 1946-ban elhagyta a piarista rendet. 1946-47-ben a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetében fizikatanár, ezután 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel - több mint harminc kötete jelent meg - rádió- és televíziós sorozataival lerakta az új magyar természettudományos ismeretterjesztés alapjait. A kísérletező fizikatanítás, a népművelés és az erre irányuló módszerek, valamint intézmények kiemelkedő szószólója volt. Több mint 12 éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn - milliókkal szeretette meg ily módon a fizikát. Megszervezte az ún. jelenségbemutató kiállításokat, amelyeken a látogatók is kísérletezhettek. Az Élet és Tudomány című lapnak megalapításától, 1946-tól szerzője, később szerkesztője volt. Ő hívta benne életre a Kísérletezzünk és gondolkozzunk című rovatot. A Kossuth-díjat 1948-ban kapta meg.