Egy diktátor élete: Szaddám Huszein élete és pere
2006. november 5. 11:30
<
Háború és bíráskodás
1996. február 20. - Szaddám Huszein elrendelte két vejének meggyilkolását, akik 1995-ben Jordániába menekültek.
1998. december 16. - Amerikai és brit légitámadások kezdődtek, miután az ENSZ megfigyelők elutaztak Irakból, mivel a bagdadi kormány nem működött együtt velük.
2002. november 27. - Szaddám bejelentette, hogy kész elfogadni az ellenőrzés folytatását.
2002. december 7. - Huszein kijelentette az ENSZ előtt, hogy Irak nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel, de ezt az amerikai kormány nem hiteles állításnak minősítette.
2003. március 17. - Az Egyesült Államok 48 órás ultimátumot intézett Szaddám Huszeinhoz, hogy azalatt hagyja el az országot.
2003. március 20. - Amerikai csapatok - Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország és több más ország támogatásával - nyomultak be Irakba.
2003. április 9. - Az amerikai csapatok bevonultak Bagdadba. A lakosság fosztogatásokba kezdett és ledöntötte Szaddám Huszein szobrait.
2003. július 22. - Amerikaiakkal vívott tűzharcban vesztette életét Szaddám Huszein két fia, Kuszai és Udai.
2003. december 13. - Amerikai katonák Tikrit közelében, egy barlangban elfogták Szaddám Huszeint.
2004. június 30. - Az Egyesült Államok átadta Szaddám Huszeint az iraki igazságszolgáltatásnak, amely hozzálátott perének előkészítéséhez.
2004. július 1. - a vizsgálóbíró előtti első kihallgatáson visszautasította a háborús bűnök és a népirtás vádját.
2004. december 17. - elfogása óta először találkozott iraki ügyvéddel.
2005. június 13. - videofelvétel készült róla, amelyen az 1982-es dudzsaili vérengzéssel kapcsolatban hallgatták ki.
2005. július 13. - először emeltek vádat ellene, éppen a dudzsaili tömeggyilkosság ügyében.
2005. október 19. - megkezdődött a dudzsaili vérengzés pere.
2006. augusztus 21. - újabb per kezdődött Szaddám Huszein és társai ellen, ezúttal azzal a váddal, hogy több tízezer kurd halálát okozták 18 évvel ezelőtt Irak északi részén.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)