Szegeden megszületett Dugonics András író, egyetemi tanár, a nemesi ellenállás, a nemesi-nemzeti mozgalom irodalmi képviselője.
1756-65-ben Privigyén és Nyitrán teológiát, Nagykárolyban filozófiát tanult. 1774-től a nagyszombati egyetemen a mennyiségtan tanára volt. 1777-ben az egyetemmel Budára, 1785-ben Pestre költözött. 1788-ban az egyetem rektora volt. 1808-ban nyugalomba vonult, s visszatért Szegedre. 1784-ben megjelent matematikai művével a magyar matematikai és fizikai műszókincs kialakításához járult hozzá. Sok regényt, színdarabot írt, s ezek a nemesi olvasóközönség legünnepeltebb írójává tették. Legsikeresebb Etelka című regénye, amelynek politikai célzata II. József németesítő törekvései ellen irányul. Több antik irodalmi témát dolgozott fel prózában, ő készítette el az Odüsszeia első magyar fordítását. Színdarabjait a magyar történelem nevezetes alakjairól írta (Toldi Miklós, Báthori Mária, Kun László), vagy külföldi mintákat dolgozott át. Fontos szerepet vállalt a nyelvújításban: régi és népnyelvi szavakat, kifejezéseket honosított meg az irodalmi nyelvben, új szavakat is alkotott. Történelmi munkákat is szerkesztett.