1885. október 12-én volt az Országház építkezését megindító első kapavágás az akkori Tömő téren, a mai Kossuth Lajos téren. `Az országgyűlés mindkét házát befogadó Parlament építését` az 1880. évi LXIII. tc. rendelte el. A pályázatra 20 pályamű érkezett, amelyek közül Steindl Imre átdolgozott terveit fogadták el 1884-ben. Az eklektikus-neogót épület, amely a XIX. század végének legnagyobb szabású együttese, 1885-1904 között épült fel. A félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium idején először gyűltek össze ünnepi ülésre a honatyák, majd 1902. október 8-án tartották az első országgyűlést, a végleges átadásra 1904-ben került sor. Itt valósult meg az országban az első távfűtés. Az alsó- és a felsőház önálló két szárnyát a köztük lévő kupola foglalja össze. A gótikát a finoman faragott tornyok és fiatornyocskák idézik. Az épületet 88 szobor díszíti: a dunai oldalon Árpádtól és vezéreitől V. Ferdinándig az uralkodókat, a Kossuth téri oldalon az erdélyi fejedelmeket, hadvezéreket és vitézeket ábrázolnak. A Kossuth téri főhomlokzat kiugró középrésze a delegációs termet és a barokk díszlépcsőházat foglalja magába, melynek freskóit Lotz Károly festette. A közös üléstermet a kupola alatt alakították ki. A termekben Körösfői-Kriesch Aladár, Vajda Zsigmond, Rudnay Gyula és mások képei láthatók. A dunai oldal földszintjén kapott helyet az Országgyűlési Könyvtár. A puha mészkőből készült faragványokat a városi levegő tönkreteszi, ezért cseréjük folyamatos.