A kölni születésű katolikus áldozópap személyéhez a karthauzi rend alapítása köthető. 1057-től vezette a reimsi székesegyházi iskolát. Tanítványai közé tartozott többek között a későbbi II. Orbán pápa. 1075-ben érseki kancellár lett Reimsben. 1083-ban engedélyt kapott egy remeteközösség létesítésére. 1084-ben egy Grenoble melletti völgyben kápolnát építettek, s e körül laktak. 1090-ben II. Orbán Rómába hívta, de magányra vágyott, ezért 1091-ben Colobriában új közösséget alapított. (A karthauzi rendiek ismert alapszabálya a szigorú hallgatás és a szigorú böjt, valamint a durva szőrcsuha viselése. Magyarországon IV. Béla idején honosodtak meg a `néma barátok`.) Brúnót formálisan sohasem avatták szentté, minthogy a karthauziak rettegnek a hírnévtől. De 1514-ben X. Leó pápa engedélyezte, hogy megüljék Brúnó ünnepnapját, majd 1674-ben X. Kelemen pápa az ünnepet az egyház hivatalos ünnepnapjává nyilvánította.