Xántus János
2005. október 5. 12:54
<
Az 1848-as forradalom idején Xántus nemzetőrnek állt, részt vett a pákozdi csatában is. 1849 februárjában elfogták, s a világosi fegyverletétel után a császári hadseregbe sorozták, ahonnan hamarosan sikerült megszöknie. 1850-ben Londonba ment, ám másfél év után a kilátástalanság tovább űzte Amerikába. A "korlátlan lehetőségek hazájában" változatos életet élt, ám sok megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltos-segéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, csatornaásó, kubikos. Részt vett a transzkontinentális vasút nyomvonalának kijelölésében, az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésében. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. Amerikában vált elismert természetrajzi gyűjtővé.
|
A los angelesi állatkert |
Publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjává választotta Xántust Jánost, aki nemzeti hősnek kijáró tisztelettől övezve 1861. november 18-án érkezett vissza Győrbe. Győr megye a törvényhatósági bizottság tiszteletbeli tagjává választotta. Közben a Győri Közlönyben megjelenttette nyugat-mexikói utazásairól írott leveleit.
1864. július 16-án tért haza. Megromlott egészsége miatt Ó-Tátrafüredre utazott gyógykezelésre, majd erdélyi körutat tett, meglátogatva rokonait. Győrött megírta a Magyar gőzhajózás érdekében című értekezését, mely a Győri Közlönyben jelent meg négy részben. Barátaival egy új kaszinó létrehozásán fáradozott, s Győri Lapok címmel újságalapítás gondolata is foglalkoztatta. A városi hatóság egyiket sem támogatta, vállalkozásait kudarc kísérte.
1865 őszén Pestre költözött, ahol 1866-ban ő lett az állatkert első igazgatója. 1868 végén Eötvös József miniszter támogatásával kelet-ázsiai gyűjtőútra indult, melynek nyomán nagy mennyiségű természettani és néprajzi anyaggal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét. Hazatérése után, 1872. március 5-én a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatóőre lett, s ekként egy önálló néprajzi múzeum megalapításán fáradozott. Ennek emlékére 2003 óta március 5-én ünnepeljük a Néprajzi Múzeum napját.
Xántus János munkásságának eredményeit számon tartja a néprajztudomány, a muzeológia, a természettudomány és a geográfia. Elborult elmével, 1894. december 13-án - 69 éves korában - hunyt el Budapesten. Hamvait a Kerepesi temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. 1951-ben Győrött múzeumot neveztek el róla.
(Múlt-kor/Panoráma - Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
