Zsigmond halála évében nagyszabású parasztfelkelés robbant ki Erdélyben, amelynek legfőbb oka az uralkodó rossz pénzügyi politikája volt. A pénzrontás miatt ugyanis az erdélyi püspök nem szedte be a tizedet, amikor meg jó minőségű pénz került forgalomba, akkor visszamenőleg kellett kifizetni a neki járó dézsmát. A másik fő okot a szabad költözés akadályozása jelentette. A felkelés Észak-Erdélyben tört ki. Csáki László vajda időt akart nyerni, ezért látszólag békét kötött a parasztok képviselőivel. Ezalatt az előkelők sem tétlenkedtek: szeptember 16-án Kápolnán az erdélyi nemesség, a szászok és székelyek közösségei uniót kötötek, amelyben kölcsönös segítségnyújtásra kötelezték magukat mindenkivel szemben. Erdély három nemzetének politikai szövetsége a későbbiekben jelentősen meghatározta az országrész életét.