Film készül Mansfeld Péterről
2005. szeptember 2. 11:54
Szilágyi Andor az 1956-os forradalom 18 éves vértanújaként ismertté vált, ellentmondásos megítélésű Mansfeld Péterről forgat nagyjátékfilmet.
<
Szabó bácsi összekötője
| Mansfeld a börtönben |
Régi, pontosan tízéves terv valósulhat meg a Mansfeld-film létrejöttével. Szilágyi Andor 1989-ben A világtalan szemtanú címmel regényt publikált az '56-os mártírról, hét évvel később, a kaposvári színház '56-os pályázatára pedig megírta Böllérénekek című színdarabját, amit végül Szerbiában mutattak be. Szintén 1996-ban született meg a Mansfeld forgatókönyvének első változata. Mint azt az alkotó elmondta, amíg a regény és a színdarab, tekintve, hogy születésük idején Mansfeld Péter neve még tabu volt, furcsa parabolisztikus, ködös és titokzatos világba kalauzol, addig a film naturalisztikusabb lesz. Szilágyi Andor bizonyítani kívánja, hogy egy drámai film is lehet közönségfilm. Olyan emberi történetről van szó, mely ráadásul méltán számíthat a külföldi közönség érdeklődésére is. Ezért nem meglepő, hogy a Mansfeld magyar-kanadai-német koprodukcióban készül majd.
Az 1956 utáni megtorlás ténye, mérete a rendszerváltás idején vált köztudottá. A legnagyobb felháborodást a 18. életévét betöltő Mansfeld Péter kivégzése váltotta ki. Noha 1989-ben több tényfeltáró cikk jelent meg, a pártállami időkből még források híján kialakult legendák szívósnak bizonyultak, majd az utóbbi években Mansfeld tragédiáját a "polgári-nemzeti" erők használták fel aktuálpolitikai célokra.
Mansfeld Péter 1941-ben született. 1945-ben a család férfitagjait "málenkij robotra" vitték, ahonnan a nagyapa nem jött haza. Apja fodrász volt, 1946-ig saját üzletét irányította, anyja fodrászsegédként szintén ott dolgozott. Később ktsz-ben helyezkedtek el. 1951-ben különváltak, két év múlva bontották fel a házasságot. Péter, nővérével és öccsével együtt, az édesanyjánál maradt. Általános iskolai tanulmányait intézetben végezte. Ezután esztergályos ipari tanuló lett a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben. A szakma legjobb ipari tanulója címért folyó versenyben 2. helyezést ért el. 1956 folyamán áthelyezéssel a MÁVAG-ba került.
A forradalom alatt, a fegyverszüneti tárgyalások idején csatlakozott a Széna téri fegyveres csoporthoz. Szabó János ("Szabó bácsi"), a felkelők parancsnoka először elküldte mint túlságosan fiatalt, később mégis ő lett a gépkocsis összekötő, noha nem lehetett jogosítványa. Ilyen minőségében legtöbbször a Széna tér és a Schmidt-kastély között teljesített szolgálatot, a II. kerületi tanácsházán és pártházban utasításokat adott át, a Fő utcából és a BRFK-ról lőszert, kézigránátokat, gyutacsot, a Szabad Nép székházából papíranyagot, a Margit Kórházból pedig gyógyszereket és kötszereket szállított. Nem volt tudatos forradalmár (15 és fél évesen ez nehezen is lenne elképzelhető), de Szabó bácsi maradandó benyomást tett rá. November 4-én estig maradt együtt a felkelőkkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
