Meghalt Benda Gyula
2005. augusztus 19. 13:21
Az Atelier tagjaként
A történetírás története, az ún. historiográfia művelése sem sorolható a katartikus élmények közé. Azonban a nagy történész-elődök gondolatainak, véleményeinek, vitáinak a vizsgálata sok kihívást rejt magában. Rá lehet világítani, hogy az akkori társadalmat milyen kérdések foglalkoztatták, a kutatók hogyan dolgoztak, és ezek alapján milyen erényekkel rendelkeztek, milyen hibákat követtek el. Így komoly módszertani változásokat is ki lehetett mutatni. Benda Gyula számos tanulmányban tért ki a történetírói iskolák, a történész műhelyek fontosságára, rávilágított a különbségeikre. Olyan francia kutatók nyomdokain kívánt haladni, mint Marc Bloch és Fernand Braudel.
A gazdaság- és a társadalomtörténet vizsgálata kiemelkedő részét jelentette munkásságának. A kis településektől kezdve, a mezővárosokon át egészen a fővárosig át tudta tekinteni ezeket a kérdéseket, amelyeknél természetesen felhasználta a statisztikai adatokat is. Benda magyarázatot próbált adni ezekre a kissé nehezen megfogható problémákra, kereste a változások okait. Miért történt a polgárosodás? Milyen volt az egyes társadalmi rétegek helyzete a különböző közegekben? Van-e sajátosság Európa egyes részeinek fejlődésében? Lehet-e modelleket felállítani? Az egyértelmű felelet - természetesen - még várat magára.
Benda Gyula maga is tevékenyen részt vett történész-műhelyek kialakításában. Az Atelier Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ és Doktorképző tagjaként - francia kapcsolatait kihasználva - számos neves oktatót tudott meghívni, akik megismertették a magyar hallgatókkal a legújabb kutatási eredményeket. Alapító tagja volt a Hajnal István Körnek, amely alapelvei között vallotta a különböző nézetek és megközelítések sokszínűségének tiszteletét, a kölcsönös reflektálást. Részt vett a magyar számítógépes adatarchívum létrehozásában. A TÁRKI égisze alatt működő kezdeményezés célul tűzte ki a történeti feldolgozások, forrásközlések adatállományainak állandó formában való tárolását. Szerkesztette a Néprajzi Közleményeket, az Osiris Kiadó és a Csokonai Könyvkiadó több sorozatát. Bízzunk abban, hogy az általa megkezdett kutatásokat munkatársai és tanítványai tovább folytatják.
Ez év januárjában, a Történelemtanárok Egyletének honlapján jelent meg egy fontos írása, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti identitás, a nemzeti tudat formálását a történeti tudásra, az illúzióktól mentes és a kritikai tudomány eredményeire kell építeni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
