Kibogozták az inka csomóírást
2005. augusztus 17. 14:00
A Harvard Egyetem kutatói a híres csomók tanulmányozásakor rábukkantak egy olyan mintára, mellyel évszázadok óta először sikerült az inkák különleges írásában meglévő rendszert megérteni.
<
Az Inka Birodalom bukása után nem hagyott hátra semmilyen - mai fogalmainkkal -írásnak nevezhető emléket, de ezzel szemben olyan különféle módon és méretben illetve sorrendben kötött csomóírással örvendeztették meg az utókort, mely régóta jelent tökéletes rejtélyt a történészek és antropológusok számára. A legtöbb ilyen kötél a kutatók véleménye szerint nyilvántartási és adóösszeírási célokra szolgált, ám most úgy tűnik, hogy a jelentésük ennél sokkal mélyebb is lehet.
|
Adminisztratív jelentés? |
A Harvard Egyetem kutatói, Gary Urton és Carrie J. Brezine kutatásaik során - The Khipu Database Project - nemrég egy három csomóból álló, több - a mai Limától hét kilométerre északra található Puruchuco városából, az egykori igazgatási központból származó - kötélen is feltűnő ismétlődő mintát találtak. A kutatók ekkor számítógépes analízist végeztek a 21 ominózus kipun, és azokat a csomók mintázata alapján három csoportra osztották.
A Science magazin legutóbbi számában közzétett eredmények szerint a három csoport egyikét helyi célokra használták, míg a másik kettőt a helyi tevékenység jelentésére - illetve üzenetek fogadására - használták a felsőbb hatóságok felé. Mivel a kötelekben közös vonás volt, hogy mindegyik tartalmazta a háromcsomós mintát, ezért a program használatával hamarosan arra kezdtek gyanakodni, hogy az egy helység nevét jelölheti. A kutatók feltételezése szerint ez azért is lehetett így, mert ha például az adóösszeírások vagy más adminisztratív ügyek kapcsán a tisztviselők járták a vidéket, az összeírásokban szükség volt az adminisztrációs központ minél könnyebb azonosítására. Ezek szerint tehát a kötelek kezdőcsomói mindig egy települést jelölnek: jelen esetben Puruchuco városát.
Mivel a spanyolok az indiánok lázadásaként tekintettek a csomókra, ezért elrendelték azok teljes elpusztítását, így ma a világ múzeumaiban mindössze 650-700 kipu található, és ezek kétharmadán vannak a most elemzettekhez hasonlóan - tízes számrendszer szerint - rendezve a csomók.
A maradék egyharmad azonban semmilyen számítógéppel elemezhető mintát nem tartalmaz, ezért a kutatók azt sejtik, hogy azok a narratív tartalmat hordozó kötelek lehetnek - ezek megfejtésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a "könnyebben" megfejthető, számokat tartalmazó kipuk rejtélye végleg feltárul. A csomóírás teljes megfejtéséhez azonban a kutatók szerint egy rosette-i kőhöz hasonló felfedezésre lenne szükségük.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
