Szent György ábrázolás került elő Szíriában
2005. július 25. 10:00
Szent György és a sárkány
A bizonyíték szerint itt formálódó Szent György kultusz is kiváló példája a kereszténység ikonképzési folyamatának, melynek során saját mártírjaikat és szentjeiket az ókori kultúrák és mitológiák hőseinek tulajdonságaival és történeteivel vértezték fel, így azok szép lassan egybeolvasztották a keresztény mitológia elemeit a korábbi `pogány` mesékkel.
Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 303 körül szenvedett mártíromságot, és a szent története hamar egybekapcsolódhatott a helyi mítoszokkal: ilyen voltak Sabazios a frígek ég atyja története, Perszeusz Medusa-küzdelme, és Bellerophon harca a kimérával. A szent épp alakuló legendája így nyerhetett itt végső formát - ha már a tehetősebb rómaiak is ezt ábrázolták villáikban. Györgynek Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részében körülbelül egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.
|
Paolo Uccello festményén |
Tours-i Szent Gergely azt állítja, hogy Galliában még ereklyéit is tisztelték, és a Merovingok ősatyjuknak tekintették. Mainzban Sidonius püspök építtetett a szentnek egy bazilikát, amelyre Venantius Fortunatus készített föliratot. Angliában és Skóciában már az angolszász időkben meglehetősen nagy tekintélye volt szentünknek. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: mint általában a lovagok oltalmazója és a zarándokok meg a német lovagrend védőszentje kiemelkedő helyen állt. Rövid ideig a Dardanellák is az ő nevét viselték.
Sárkányölő Szent György története végleg kanonizált formájában a 12. század folyamán vált közismertté - a legenda szerint egy líbiai várost szabadított meg a sárkánytól, mely hosszú ideje zsarolta azt. A középkorban a sárkány lefejezése a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma lett (így egyben a fény ősi szimbolikájával is összekapcsolódott), és Szent György hamar Anglia legkedveltebb szentjévé vált. György volt Oroszlánszívű Richárd személyes védőszentje is, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. A szigetországnak több mint 160 templomát szentelték Györgynek, s ünnepét kötelezővé tették. III. Edvárdtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: "Szent Györggyel Angliáért!" Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet (1348). A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony.
A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. E tényt szemlélve nem jelentéktelen dolog, hogy a 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.
(Forrás: katolikus.hu)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
