Elűzött uralkodók, trónfosztott királyok II.
2005. július 22. 10:00
Anjou viszályok
Az Árpád-ház utolsó aranyágacskájának letörése után (1301) több jelölt is pályázott a magyar trónra: II. Vencel cseh király fiát, Vencelt Székesfehérváron a Szent Koronával koronáztak királlyá, ám uralmát nem fogadták el törvényesnek, mert koronázását nem az esztergomi, hanem a kalocsai érsek végezte. A közállapotokra jellemző, hogy Vencelt apja alig három év után hazamenekítette az országból, és a fiú II. Vencel halála után III. Vencel néven 1305-ben a cseh trónra lépve lemondott a magyar koronáról. A helyzet azonban nem vált egyszerűbbé, ugyanis ezt nem Károly Róbert, hanem a bajor herceg, Wittelsbach Ottó javára tette. Ottó hamarosan megérkezett Magyarországra, ám az ő koronázása is hasonló formai hibát vétett, s így ezt is érvénytelennek tekinthették (a veszprémi és a csanádi püspök koronázta meg). Ottó hamarosan az erdélyi vajda, Kán László fogságába esett, s onnan csak úgy szabadult, ha lemondott a koronáról s magyar trónról. Szabadulása után azonnal hazatért Bajorországba, s bár korábban lemondott róla - haláláig viselte a magyar királyi címet.
Detronizált uralkodónak tekinthetjük I. Nagy Lajos öccsét, András herceget is, aki Nápoly trónjára - fondorlatos öröklés kapcsán - csak Johanna királynő férjeként került. Andrást a hatalomból, amelyben Nápolyban sosem volt része, egy belső összeesküvés tagjai távolították el, miután több késszúrással végeztek vele, majd erkélyéről felakasztották (ugyanis babonásan féltek attól, hogy erős szervezetét nem sikerül megmérgezni).
Nagy Lajos lánya, Mária királynő uralma alatt - bár férje, Luxemburgi Zsigmond személyében már lehetségessé vált a trónutódlás elrendezése - sokan egy Anjou férfit láttak volna szívesebben a trónon, így 1385-ben többen is támogatták Durazzói Kis Károlyt, aki az év közepén partraszállt Dalmáciában, a budai országgyűlésen királlyá választották, majd Mária lemondásának hírére Székesfehérváron meg is koronázták. Uralma nem tartott sokáig, a hazatérő nemesség segítségével Nagy Lajos özvegye, Erzsébet anyakirályné és Mária Budán tőrbecsalták, majd a súlyosan sebesült Károlyt Visegrád várába zárták, ahol a királlyá választása utáni 39. napon meghalt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
