Cibola, avagy az Arany Hét sosemvolt Városa
2022. szeptember 7. 10:25 Múlt-kor
A legenda szerint a mesés Cibola vidékén hatalmas, színaranyból épült városok találhatóak. A történet egy régi portugál mondából eredeztethető, amely az Atlanti-óceánon található mitikus szigeten, Antillián alapított hét városról szól. Antillia és a hozzá tartozó szigetcsoport először Zuane Pizzigano 1424-es hajózási, úgynevezett portolántérképén bukkant fel.
Egy mítosz születése
A Ciboláról szóló beszámolók azonban főleg Pánfilo de Narváez 1527-es, balsikerrel végződött floridai expedíciójának túlélőitől származnak. A hatszáz fős legénységből mindössze négyen élték túl az utat, a többivel végeztek a tengeri viharok, az őslakosokkal vívott harcok, a betegségek és az éhezés.
A négy túlélő: Álvar Núñez Cabeza de Vaca, Alonso del Castillo Maldonado, Andrés Dorantes de Carranza és Estéban (vagy Estevanico) éveket töltött a mai Texas és Észak-Mexikó területén bolyongva, mielőtt 1536-ban elérték volna Culiacán mellett az egyik spanyol kolóniát.
Álvar Núñez Cabeza de Vaca
Miután visszatért Spanyolországba, Cabeza de Vaca megírta az expedíció sorsát La relación y comentarios (A beszámoló és megjegyzések) című könyvében; az 1542-ben kiadott mű az első írott európai beszámoló az észak-amerikai őslakosokról, flóráról és faunáról.
A La relaciónban Cabeza de Vaca először egy őslakosokkal való találkozás kapcsán említ aranyat: „Találtunk vászondarabokat, ruhákat és tollas fejdíszeket is, amelyek Új-Spanyolországból származónak tűntek. Aranyat is találtunk. Jelekkel megkérdeztük az indiánokat, hogy hol szerezték ezeket a dolgokat. Elmutogatták nekünk, hogy onnan nagyon messze van egy Apalachee nevű vidék, ahol sok arany van, és mutatták, hogy ott sok van mindabból, amit mi értékesnek tartunk. Azt mondták, sok van belőle Apalachee-ban.”
A vidék neve könnyen kapcsolatba hozható az apalachee népével, akiknek központi városa, Anhaica, a mai Tallahassee helyén állt. Az apalachee-k eredete a Fort Walton-i kultúrára vezethető vissza; ez a Mississippi vidékének egyik fő népcsoportja volt, akik hatalmas, lapos tetejű halmokra építkeztek, és kiterjedt kereskedelmi hálózatot hoztak létre.
A régészeti feltárások nem mutattak ki jelentős léptékű aranyművességet az apalachee kultúránál, kereskedelmi úton viszont messzi földről beszereztek réztárgyakat, csillámpalát és galenitet is.
Cabeza de Vaca leírja, hogy expedíciója 1528-ban találkozott először az apalachee néppel, annak egy félreeső településén. Az európaiak elfoglalták ezt a települést, a főnököt és számos falusit pedig túszként tartottak fogva. Mivel a faluban csak gabonát és szalmából épült kunyhókat találtak, a spanyolok hosszan keresték a környéken számottevő település, de főleg arany nyomát, miközben folyamatosan ki voltak téve az apalachee-k és már környékbeli népek támadásainak, akik gerillahadjáratot folytattak a betolakodók ellen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
