Boncolás, Marx-szobor, tornabemutató: mozaikok az múlt század egyetemi mindennapjaiból
2021. február 5. 17:39 Múlt-kor
Február közepe az egyetemi jelentkezés határideje. A Fortepan fotóiból a múlt század egyetemi életének pillanatait idézzük fel. Képeken a 20. század orvos-, mérnök-, közgazdász-, bölcsész- és képzőművészjelöltjei.
Az ország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem, amelyet Pázmány Péter esztergomi érsek alapított 1635-ben Nagyszombatban, majd 1777-ben Budára, 1784-ben pedig Pestre költöztették. Eötvös Loránd fizikus nevét 1950 óta viseli.
Az orvostudományi egyetem története 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet. Az 1870-es évektől meginduló építkezések eredményeként az Üllői út lett az Orvos kar tengelye, ahol telepeket, klinikákat, fűvészkertet helyeztek el. A II. világháború után alakult meg az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1782-es alapításával az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést. Az egyetemalapítás a két világháború között is folytatódott. A mai Corvinus Egyetem elődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar volt, amely 1953-ban Marx Károly nevét vette fel.
Még folytathatnánk a sort a budapesti és a nagynevű vidéki, debreceni, pécsi, szegedi, miskolci egyetemek sorával, de ehelyett nézzük meg, hogyan tetek a múlt század egyetemistáinak hétköznapjai.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
