Bizánci templom romjaira bukkanhattak Gázában

2016. április 6. 12:05 MTI

Az eddig feltárt tizenöt lelet között márványból készült korinthoszi oszlopok darabjai vannak, és egy alapkő, amelyen Krisztus egyik görög szimbóluma látható. Az ásatások folytatódnak. "Az első gondolatunk az, hogy ez egy bizánci korból való katedrális vagy templom" - mondta Dzsamal Abu Rida, a minisztérium főigazgatója, hozzátéve, hogy akkoriban a bizánci uralkodók előszeretettel építtettek templomokat a Gázai övezetben. A 395 és a késő 600-as évek közötti időkből származó leleteket egy bevásárlóközpont építési munkálatai közben fedezték fel a munkások. A maradványokat a minisztérium múzeumába szállították további tanulmányozásra.

Gáza virágzó kikötőváros volt a római birodalom idején, lakói görögök, rómaiak, zsidók, egyiptomiak és perzsák voltak. A pogány templomokat lerombolták a késő 4. és a korai 5. században, majd nagyszabású templomépítés kezdődött a területen. Ez egészen 637-ig tartott, amikor Amr ibn al-Ász muszlim hadvezér meghódította Gázát, majd a népesség többsége áttért az iszlám hitre és a keresztény imahelyek elhagyatottá váltak. Gáza később egyiptomiak, filiszteusok, rómaiak és keresztesek kereskedelmi központjává vált. Az elmúlt években számos régészeti felfedezés történt a térségben, ám pénz- és munkaerőhiány miatt a minisztérium nem tudta felszínre hozni és megőrizni a leleteket.

Abu Rida szerint a szóban forgó lelőhely kétezer négyzetméteren terül el, a leletek tíz méter mélyen vannak, ami azt jelenti, hogy több száz munkásra és több millió dollárra volna szükség a romok precíz kiemeléséhez és tanulmányozásához. A lelőhely Gáza régi fűszerpiacának közelében, az El-Omári mecset szomszédságában fekszik. A ma már többségében muszlimok lakta Gázai övezet csak apró keresztény közösségnek ad otthont.