Aznap: 1991. június 19.

2019. június 19. 16:43 Múlt-kor

„Wolodyjowski kardjával a betörő ellen”

A Nemzeti Sport híre:
„Történetünk rávilágít, milyen komoly összefüggés van az élsport és a bűnüldözés között.
Bár az idén nem sikerült kiharcolnia az indulás jogát, mégis mindennap kilátogat a csarnokba Csongrádi László, olimpiai bajnok kardvívónk. Nos, őt kedd éjszaka nem a versenyláz, hanem szokatlan zaj riasztotta fel az igazak álmából. Rövid szemlélődés után rájött, hogy egy – vélhetően illetéktelen – személy éppen a szomszédos áruházát akarja kinyitni.”

„Csongrádi nem volt rest, és rögtön a tetthelyre sietett. Magához vette az első keze ügyébe kerülő fegyvert, történetesen a Wolodyjowski Kardja-emlékverseny fődíját, egy remek szablyát. Ezzel tartotta aztán sakkban a hívatlan éjjeli „vásárlót”. Nem tudjuk, az illető mennyire jártas a sportvilágban, tehát tudta-e, ki fogja azt a kardot, mindenesetre jobbnak látta, ha nem bonyolódik asszózásba.”

„Még szerencse, hogy Csongi a győztes magyar csapat tagja volt. mire ment volna az ezüstérmesnek járó – kupával?!”

„Az izraeli lapok a Herzog elleni állítólagos merényletkísérletről”

A Magyar Nemzet telefonjelentése:
„JERUZSÁLEM – Az elmúlt napokban szinte valamennyi izraeli napilap ismertette Hajim Herzog magyarországi útjának eseményeit, találkozásait. Az izraeli államelnök elleni állítólagos merényletkísérletről kizárólag magyar hírforrásokra hivatkozva rendkívül ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Az angol nyelvű Jerusalem Post már kedden foglalkozott a témával.”

„A szerdai Izraeli napilapok a Magyar Rádióra hivatkozva annyit közöltek csak, hogy egy líbiai állampolgár, aki közismerten jó kapcsolatokkal rendelkezik arab terrorszervezetekkel, négy társának és saját magának akart szobát bérelni szombaton reggel a Duna Intercontinental Szállodában, ahol Herzog az éjszakát töltötte. A szállodai dolgozóknak és a magyar titkosszolgálat embereinek azonban időben fölkeltette a figyelmét a szobák iránt érdeklődő személy, akit végül is nem tartóztattak le, mivel időben kereket oldott.”

„A Kol Israel kedden délben – ugyancsak a magyar sajtóra hivatkozva – röviden, kommentár nélkül ismertette az állítólagos Incidenst. A Magyar Nemzet tudósítója kérdésére a Kol Israel egyik politikai tudósítója mindössze annyit mondott, hogy Hajim Herzog magyarországi utazását – legjobb tudomása szerint – nem zavarta meg az állítólagos merénylők felbukkanása, és az izraeli államelnök nem is kívánt a híresztelésekhez hozzáfűzni semmit. –Beck Anna”

„Az AP jelenti: Herzog rádióinterjújában közölte, a magyar biztonsági szervek tartottak egy merénylet lehetőségétől budapesti tartózkodása idején. A magyar szervek gyanúsnak találtak valakit, aki budapesti szállodájában feltűnt.”

„De Klerk állta a szavát”

Pogár Demeter elemzése a Népszabadságban:
„Némi túlzással ugyan, de azt lehet mondani, hogy ami Európában a berlini fal volt, azt Afrikában az apartheidrendszer képviselte. Az emberfajták elkülönítésére épülő társadalom utolsó alapkövét, a lakosságot bőrszín szerint osztályozó törvényt hétfőn eltörölte a dél-afrikai parlament. Ezzel gyakorlatilag elhárította a polgári egyenjogúságra és a képviseleti demokráciára épülő állam létrehozásának utolsó jogi akadályát.”

(…)

„A valódi reformok Frederik Willem de Klerk hatalomra kerülésével kezdődtek, ő 1990-ben meghirdette az apartheid fokozatos felszámolásának programját. 27 évi raboskodás után szabadon engedték Nelson Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnökét, s tárgyalásokat kezdtek az ellenzéki szervezetek vezetőivel. Szabadlábra helyezték a politikai foglyok nagy részét (az emberi jogi szervezetek szerint ezer ember még mindig rács mögött van), megkezdődhetett az emigráció hazatelepülése, s a közszolgáltatásokban is megszüntették a korlátozásokat. Eltörölték azt a törvényt, amely a feketéket megfosztotta a föld birtoklásának jogától, s megszüntették a lakóövezetekre vonatkozó elkülönítő jogszabályt is.”

„A bőrszín szerinti besorolás megszűntével az elkülönültségnek gyakorlatilag a gazdasági alapjai maradtak meg. A dél-afrikai politikusok maguk is nyíltan beszélnek arról, hogy országukban a fejlett ipari társadalom és a harmadik világ jellemzői keverednek. Vagyis: a jogi elkülönítés eltörlésével nem tűntek el a történelmileg kialakult vagyoni és képzettségbeli különbségek, amelyek a lakosság 13 százalékát kitevő fehérek számára elvileg még hosszú távon biztosítják, hogy apartheid nélkül is meghatározó szerepet töltsenek be az ország gazdasági és politikai irányításában.”

„Az elkülönítést rögzítő törvények eltörlése távolról sem jelenti azt, hogy megteremtették volna az egyenjogúság jogi alapjait is. Az „egy ember, egy szavazat” elvét magában foglaló demokratikus alkotmány létrehozása még hátravan. A szándék nyilvánvaló: az ország legjelentősebb érdekcsoportjai egyetértenek abban, hogy szükség van egy nemzeti kerékasztalra. Ám az országot az elmúlt hónapokban elborító, feketék közötti erőszakhullám veszélybe sodorhatja a kibontakozást.”

„A fajüldözés megszűnése felszínre hozta azt, ami a klasszikus apartheid idején másodlagos volt: a fekete etnikumok közötti érdekellentéteket. Az ANC és a zulu Inkatha Szabadság Párt között heves összecsapások vannak, pedig a két szervezet vezetője megegyezett, hogy a jövőbeni befolyásról a tárgyalóasztalnál döntenek majd.”

„A véres vetélkedés az ultrakonzervatív fehér csoportosulásoknak jól jön, ők az apartheid feladása miatt a „faj elárulásával” vádolták meg De Klerket. Kilátásba helyezték, hogy további engedmény esetén fegyverrel szegülnek szembe a változásokkal, sőt arra is hajlanak, hogy külön állam- alakulatot hozzanak létre.”

„A demokratizálás folyamata azonban a forrongás ellenére is visszafordíthatatlannak tűnik. A világ gazdasági nagyhatalmai ennek a szankciók fokozatos feloldásával próbálnak bátorítást adni.”

„Jelcin Washingtonban: Harcolni fogok a rendszer ellen”

A Népszava címlapjáról:
„Harcolni fogok a rendszer ellen, amely 70 év alatt ilyen nyomorúságos, megalázó helyzetbe hozta országunkat – jelentette ki első amerikai tv-interjújában Borisz Jelcin.”

„Az orosz elnök néhány órával Washingtonba érkezése után, már a tv-kamerák előtt ült. Az ABC-nek adott nyilatkozatban váratlanul élesen bírálta Mihail Gorbacsovot, jóllehet aznap este, a szovjet nagykövetségen tiszteletére adott fogadáson még arról beszélt, hogy Gorbacsov kezdeményezései nélkül Oroszországban nem lehettek volna szabad választások. A tv-nyilatkozatban Jelcin azt mondotta, hogy sok mindent nem szeret Gorbacsovban: következetlenségét, felemás döntéseit, álláspontja változtatgatását. – Ha Gorbacsov a reformok embere, akkor vele vagyok, de ha azokat feltartóztatja, ha visszalép, ha nyomást gyakorol a köztársaságokra, akkor ellenfele vagyok – mondotta. Kettejük kapcsolata most kiegyensúlyozott, pragmatikus, tette hozzá. Az orosz elnök egyébként úgy vélte, hogy a demokratikus erők áprilisi ellentámadása után, már nem kell diktatúrától félni.”

„Új Utat keresnek a kokaincsempészek”

A Magyar Nemzet hírösszefoglalója:
„Változóban a nemzetközi kokainforgalom útvonala, vélekednek a brazillal Sao Paulóban rendezett értekezlet szakértői. Mint a BBC hírül adta, az Interpol nyomozói megállapították, hogy mind több kokain kerül az Egyesült Államok helyett Európába. Bolívia és Peru termesztői ostromolják a piacon eddig egyeduralkodónak számító Kolumbia vezető pozícióját. Minthogy az amerikai piac telített, a kokaincsempészek – mondta az Interpol szakértője – Európa felé irányítják árujukat, amelyet földrészünkön kétszer olyan drágán tudnak eladni, mint Amerikában.”

„Az elmúlt hetekben, hónapokban több bolíviai és perui illetékességű személyre terelődött a gyanú Nyugat-Európában, s ugyancsak gyanúba keveredtek olyanok, akik alighanem a szicíliai maffiához állnak közel. Az Interpol folytatja az erőfeszítéseket az új „kokaincsatornák” föltárására, de a szakértő szerint a latin-amerikai államok rendőrsége nem képes megbirkózni a feladatokkal. Európai segítségre lenne szükségük, mondta a szakértő a BBC brazíliai tudósítójának.”

„Kuba cáfolja a rakétaszállítást”

A Népszabadság tudósítása Havannából:
„A kubai külügyminisztérium Havannában közzétett nyilatkozatban cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint a szigetország SAM–16-os [9K310 vagy 9K38 „Igla”] légvédelmi rakétákkal látta volna el a salvadori gerillákat.”

„A nicaraguai hadsereg sandinista parancsnokai korábban bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy néhány, a Szovjetuniótól vásárolt, vállról indítható rakéta még van a raktárakban. A kubai külügyminisztérium szerint április 9-én egy magas rangú amerikai diplomata jegyzéket nyújtott át, amelyben Washington hírszerzési forrásokra hivatkozva megvádolta Kubát a rakéták Salvadorba juttatásával, és az Egyesült Államok rendelkezésére álló bizonyítékokról is említést tett. Az amerikai vádakat Kuba két nappal később hivatalosan cáfolta, és felszólította az Egyesült Államokat a bizonyítékok nyilvánosságra hozására. Kuba nem tagadja, hogy szolidáris a salvadori gerillákkal, de hangsúlyozza: a béketárgyalások megkezdése óta anyagi segítséget nem nyújtott az FMLN-nek.”

„Albánia megtért Európába”

A Népszava beszámolója:
„Albániát szerdán felvették az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tagjai közé. Az európai együttműködési fórum tagállamainak külügyminiszterei egyhangúlag döntöttek aznap megnyílt első tanácsülésükön, Berlinben, a Reichstag történelmi épületében Albánia felvételi kérelmének elfogadása mellett.”

„Ezzel kiteljesedett a fórum összeurópai jellege, hiszen a kontinens államai közül csak Albánia maradt ki belőle ez ideig. A felvétel előfeltételeként Albánia vállalta, hogy elfogadja az EBEÉ alapelveit – tiszteletben tartja a demokratikus elveket és az emberi jogokat. A röpke döntési procedúra után – ellenvetés nem volt –, Muhamet Kapllani albán külügyminiszter átülhetett megfigyelői székéből a kétnapos tanácskozás teljes jogú résztvevői közé.”

„Ez a külügyminiszteri tanácsülés fontos premier az európai együttműködési fórum történetében. Új intézményről van szó, létrehozásáról tavaly novemberben, a párizsi EBEÉ-tanácskozáson született döntés.”

„Tovább szedi áldozatait a Fülöp-szigeteki vulkán”

A Magyar Nemzet hírösszeállítása:
„Százhatvankilencre nőtt a halálos áldozatok száma szerdán a Fülöp-szigeteken, ahol a Pinatubo vulkán ismét lávatömeget lökött ki magából. Három kitörést és egy robbanást figyeltek meg a geológusok, akik állandó mérésekkel igyekeznek követni a hegy mozgását június kilencedike, az első jelentkezése óta. Szerintük nem lehet gyors nyugvásra számítani, mert a Pinatubo akár három évig is aktív maradhat.”

„E becslések alapján fontolgatja Washington, hogy a vulkán közvetlen közelében levő amerikai támaszpontokat esetleg nem is állítják helyre ugyanott. A jelenlegi rongálások olyan nagyok, hogy Dick Cheney védelmi miniszter szerint egyelőre hozzá sem tudnak látni a károk fölméréséhez. A Clark légitámaszpontot már a kitörés előrejelzésére kiürítették, hasonlóan a Subic Bay haditengerészeti támaszpontot. Ez utóbbi lakókörzetében, Olongapóban az utcákat negyven centiméteres hamu borítja, Angelesben, a Clark városában három- százezer ember maradt villany és víz nélkül. Az amerikai vezetés hadihajókat irányított a Fülöp- szigetekre, hogy minél előbb kimenekítse állampolgárait a veszélyessé vált helyről.”

„Az AP jelentése szerint a manilai szenátus hét tagja szerdán felszólította a törvényhozást, hogy derítse ki, az amerikai támaszpontokat ért természeti katasztrófa nem fenyeget-e nukleáris robbanással, lévén, hogy nincs tudomásuk, milyen töltetet tárolnak ott. szenátorok egyúttal kérték Corazon Aquino elnököt is, hogy tiltakozzék a Fehér Háznál, amiért mindeddig nukleáris eszközöket tároltak a Fülöp-szigeteken.”

„A manilai repülőteret az első kitörés óta szerdán részlegesen megnyitották, de a levegőben lebegő szennyeződés miatt á pilóták csak a saját felelősségükre szállj hatnak föl. A Pinatubo hatókörzetét húsz, illetve harminc kilométerben határozták meg, ebből a körből kétszázezer embert költöztettek el, de az elővigyázatosság ellenére is sokan meghalnak. Főleg a lávahamu súlya alatt összeroppanó házak, templomok temetnek maguk alá embereket. A Fülöp-szigeteki hadsereget mozgósították a hamu és a romok eltakarítására, s a láva sújtotta területek ellátására. Gond az élelmiszer-szállítás, de súlyosan érinti a katasztrófaövezetben élőket, hogy nincs iható vizük.”

„Hatalmas oltár a Hősök terén”

A Népszava közölte az MTI rövidhírét:
„Elkészültek a Hősök terén a II. János Pál pápa miséjére felállítandó öltárépítmény tervei – mondta Diós István, a pápalátogatást előkészítő püspökkari iroda vezetője.”

„Az oltárépítmény többszintes, ácsolt szerkezet, alapterülete 1200 négyzetméter, szélessége 50 méter, magassága 15 méter lesz, és a Szépművészeti Múzeum előtt építik fel. A pápa sekrestyéje a Szépművészeti Múzeum Pergamon termében lesz. Az énekkart és a zenekart a múzeum lépcsőin helyezik el. A tér hangosítását a honvédség végzi.”

„Cseh és szlovák többség: föderáció”

A Népszabadság tudósítása Prágából:
„A csehek és szlovákok közötti föderáció fennmaradásának lehetőségeit erősítette általános megítélés szerint annak a pártközi tárgyalásnak a kimenetele, amelyet Václav Havel elnök kezdeményezésére tartottak.”

„A hétfő éjszakai órákban véget ért eszmecseréket értékelve Havel azt emelte ki, hogy ezek eredményeként a további munka már parlamenti keretek között lesz folytatható. A pártok közül egyedül a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt ellenezte a csehszlovák föderáció fenntartását; e párton kívül pedig a kereszténydemokraták és a néppártiak szegültek szembe azzal a többségi véleménnyel, hogy e föderációból csak népszavazás eredményeként lehet kilépnie a két nemzeti köztársaságnak.”

„A föderáció megújításának módját illetően – úgy tetszik – a szlovák elképzelések diadalmaskodnak. Havel elnök a találkozó után elmondta: a hétfőn elért megállapodás értelmében a két nemzeti parlament képviselői kidolgozzák a közös állam államjogi elrendezésének alapjairól kötendő szerződést, amit a nemzeti parlamenteknek kellene ratifikálniuk. Maga a szerződés a jelenlegi elképzelések szerint kifejezné a cseheknek és a szlovákoknak azt az akaratát, hogy a jövőben is közös föderatív állam kereteiben kívánnak élni; meghatározná a szövetségi és a köztársasági hatásköröket.”

„Marián Calfa szövetségi kormányfő a találkozó után arról beszélt, hogy a csehszlovák államnak ezután is kéttagúnak kell lennie – a megbeszélés részvevőinek többsége e szerint ellenzi, hogy Morvaországgal bővüljön a föderáció. Jan Carnogursky szlovák kormányfő bejelentette, hogy Szlovákia az integrált Európában önálló jogi személyként akar megjelenni, ezért elvárja a szövetségi kormánytól, hogy olyan feltételeket alkudjon ki a Közös Piacnál, amely ezt lehetővé teszi. Václav Klaus pénzügyminiszter éles reagálását az indítványra a Verejhost című szlovák napilap azzal magyarázza, hogy Klaus a cseh nemzeti érzésekre akar játszani a közelgő választásokon, mivel a radikális gazdasági átalakulás terveinek atyjaként nem támaszkodhat a szociális demagógiára.”

„A pártközi találkozón elért előrelépés ellenére Havel úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy ez év őszére elkészülne az új csehszlovák alkotmány szövegtervezete.”

„Chipkártyás telefonok a Balatonnál: Jövőre 24 ezer új nyilvános készülék”

„Már a napokban kipróbálható húsz új készülék, a hónap végére pedig 300 chipkártyával működő nyilvános telefont helyez üzembe a Magyar Távközlési Vállalat a Balaton frekventál- tabb üdülőhelyein. A készülékek Franciaországból érkeznek kölcsönbe, hat hónapra, a használatukhoz szükséges értékkártyák pedig már kaphatók a Balaton-parti postahivatalokban, valamint a vállalatnak a tó déli partján lévő szolgáltató pavilonjaiban.”

„A kártyák 250 és 600 forint névértékűek – kezdetben 10, illetve 30 forint az árengedményük, s helyi és távolsági (külföldi) beszélgetésre egyaránt használhatók.”

„Ez a fajta szolgáltatás merőben új hazánkban, külföldön azonban már régóta alkalmazzák és jól bevált. Mindenképp hasznos a telefonálónak, mert nem kell aprópénzt hordania magával. S bár a távközlési vállalatnak pillanatnyilag drágább e chipkártyák bevezetése, mint a hagyományos módszer, de a kiadás hamarosan megtérül, hiszen nem kell munkaerő a perselyürítéshez, a pénzszámláláshoz, ezen kívül pedig sokat remélnek a vandalizmus csökkenésétől is – tekintettel arra, hogy ezekben a készülékekben nem lesz elrabolható pénz. A nemzetközi gyakorlat szerint ráadásul többet szeret fecsegni az, aki értékkártyával fizet, és nem érzékeli közvetlenül a pénze fogyását. így a vállalat joggal számíthat forgalomnövekedésre is, márpedig a távközlés mindenütt nyereséges üzletág.”

„Románia: Éled az antiszemitizmus”

A Népszava közölte az MTI hírét:
„Antonescu kultusza, akinek parancsára negyedmillió zsidót végeztek ki, szélsőséges újságok jelzik az antiszemitizmus újjáéledését Romániában. Erről számolt be szerdán a The New York Times, rámutatva: a parlamentben csak magyar nemzetiségi képviselők utasították el áprilisban, hogy tisztelettel adózzanak Ion Antonescu marsall, a háború után kivégzett fasiszta diktátor emlékének.”

„Jóllehet, Ion Iliescu államfő elítélte Antonescut, és Petre Roman miniszterelnök (aki apai ágon zsidó) megbélyegezte az antiszemitizmust, lényegében az egész román sajtó, beleértve a kormány orgánumait is, nagy hazafiként méltatta a marsallt. Románok és külföldi diplomaták szerint Iliescu kivételes politikai bátorságról tett tanúságot, amikor állást foglalt a nacionalizmus szélesedő hulláma ellen.”

„A The New York Times utalt arra, hogy a szélsőséges nacionalizmus fő szócsöve a félmilliós példányszámú Romania Mare. Szerkesztői, Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Ceausescu-korszak legagresszívabb propagandistái voltak, Mircea Musat pedig fő történelmi cenzor.”

A nap legfontosabb híre: „Elhagyta Magyarországot az utolsó szovjet katona”

A Magyar Nemzet közölte az MTI hírét:
„Az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot szerdán 15 óra egy perckor. Az alakulatok teljes kivonása után – amely az első katonavonat indulásával 1990. március 13-án kezdődött, és a tervezettnél két héttel hamarabb, 1991. június 16-án 23.40 órakor a zárószerelvény távozásával fejeződött be – utolsóként Viktor Silov altábornagy lépte át a magyar–szovjet határt a záhony–csapi átkelőhelyen. A Déli Hadseregcsoport parancsnokát, aki néhány adminisztrációs teendő elvégzésére maradt hazánkban, a határállomáson Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára búcsúztatta. Silov altábornagy ezt követően gépkocsival ment át az átkelőhelyként szolgáló Tisza-hídon. A Déli Hadseregcsoport parancsnoka néhány nap múlva azonban civilként visszatér Budapestre, hogy mint a szovjet kormány meghatalmazottja részt vegyen a csapatkivonás pénzügyi kérdéseit tisztázó jegyzőkönyv elkészítésében.”

„Viktor Silov altábornagy – az MTI információja szerint – már pénteken visszatér Budapestre, igaz, civilben, kormánymeghatalmazottként, hogy június 25-ére elkészüljön az a jegyzőkönyv, amely a közös megegyezéssel lezárható és a még nyitva maradó pénzügyi kérdéseket rögzíti.”

„Az utóbbiak listája valószínűleg hosszú lesz, miután a szovjet fél kedden váratlanul 48 milliárd forintról 100 milliárdra emelte fel követelését. Ráadásul a magyar környezetvédelmi szakértők által megállapított több mint 60 milliárd forintos kárból csak 2 milliárdot hajlandók elismerni.”

„Magyar illetékesek attól tartanak, hogy a Szovjetunió az általunk el nem ismert követeléseit ráterhelik az 1,8 milliárd dolláros külkereskedelmi aktívumunkra, amelynek törlesztéséről – nem magyar hibából – mindmáig nem született megállapodás.”

„Annus Antal altábornagy a határátlépést követő sajtótájékoztatón elmondotta, hogy a magyar követeléseket tartalmazó dokumentumok ellenőrzése szovjet részről még nem történt meg, mert szovjet részről kevés szakértőt bíztak meg a 10 ezer oldalas, a környezeti károkat felmérő iratok tanulmányozásával, így a munka lassan halad.”