Az első világháborús katonák lelki traumáit mutatja be egy új magyar történelmi rövidfilm

2026. február 27. 20:12

A történelmi dráma főbb szerepeiben Marosvölgyi Előd és Ruszina Szabolcs, valamint Kardos Eszter láthatók. A film operatőre Kovács Zsuzsi, zeneszerzője Jámbor Klára. A cselekmény 1916-ban, a frontvonal mögötti csendesebb pillanatokban játszódik, bemutatva két magyar katona küzdelmét a múlt és a jelen lelki terheivel. A produkció hivatalos nyilatkozata szerint a mű kendőzetlenül, a nézői elvárásokkal szembe menve, lassan építkezve tárja fel az egyéni traumákat, elkerülve a háború romantizálását.

Történelmi hitelesség és az első világháborús poszttraumatikus stressz (PTSD)

A filmkészítők a bemutatót megelőzően hangsúlyozták, hogy a korszak történelmi hűségének megteremtéséhez széleskörű kutatómunkát végeztek, amely kiterjedt a korabeli sajtóforrásokra (például a Múlt-kor történelmi magazin anyagaira), az elbeszélésekre és a családi visszaemlékezésekre. A vizuális hitelességet olyan szakértők bevonásával biztosították, mint Füle Zoltán katonai szakértő és jelmeztervező, valamint Hornyák Balázs dohányzástörténeti kutató (Dohány Múzeum), utóbbi a lövészárkok pontos dohányzási szokásairól és egy eredeti, több mint 110 éves cigarettásdobozról is gondoskodott a forgatás során.

A kutatás során az alkotók kiemelt figyelmet fordítottak a korszakra jellemző pszichológiai sokkhatásokra. Ez volt az a történelmi időszak, amikor az orvostudomány először dokumentálta tömegesen a ma poszttraumatikus stressz szindrómaként (PTSD) ismert mentális zavart, amelyet a korabeli terminológia gránátnyomásnak vagy tüzérségi sokknak nevezett.

A férfiideál dekonstrukciója és az intim viszonyrendszer

A Távol egyik deklarált koncepciója a magyar filmekből gyakran hiányzó, árnyalt, sebezhető és a korabeli társadalmi elvárásokkal küzdő férfikarakterek bemutatása. A forgatókönyvíró-főszereplő Marosvölgyi Előd elmondása szerint a munka során fokozatosan kellett lebontaniuk a 100 évvel ezelőtti, idealizált és anakronisztikus férfiképet, elválasztva az időtlen értékeket a korabeli háborús ethosz romantizálásától.

Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott Laudon Andrea rendező "objektívebb női látásmódja", aki a dialógusok dramaturgiai feszesítésével és az élőbeszédhez való közelítésével segítette a karakterek hitelességét. A katonák közötti viszonyrendszer – a Ruszina Szabolcs által alakított mentor/felettes és a beosztott kapcsolatán keresztül – a korabeli társas etikett és az elfojtott fájdalmak közötti feszültséget ábrázolja, bemutatva, hogyan hullanak le a hamis társadalmi gesztusok az életveszély árnyékában.

Paradigmaváltás az első világháború magyar emlékezetében

A Távol című rövidfilm szervesen illeszkedik ahhoz a történelmi emlékezetpolitikai és filmes paradigmaváltáshoz, amely az elmúlt évtizedekben, különösen a Nagy Háború centenáriuma környékén zajlott le Magyarországon.

A 20. század nagy részében az első világháború hivatalos, állami szintű történetírása gyakran elnyomta a frontkatonák egyéni, traumatikus tapasztalatait. A rendszerváltást követően a dokumentumfilmek – mint például a Gulyás testvérek 1997-es Magyarok és az első világháború című sorozata – az "oral history" (elbeszélt történelem) módszerével, a veteránok személyes visszaemlékezéseire támaszkodva kezdték ütköztetni az egyéni pokoljárást a hivatalos narratívákkal.

A játékfilmek terén a formai és tartalmi megújulást Kovács István 2016-os Szürke senkik című televíziós filmje hozta el. A kortárs kritika egyöntetűen úgy értékelte, hogy a Szürke senkik a maga nyerseségével, az értelmetlen parancsok és a lövészárkok sarában idegronccsá vált katonák ábrázolásával végleg leszámolt az első világháború romantizált filmes mítoszával. A Távol ezt az intim, a hős-ethoszt lebontó, a háborús trauma (a gránátnyomás/PTSD) feldolgozhatatlanságára fókuszáló vonalat viszi tovább a hazai kortárs filmművészetben.