Az elmúlt évtizedekben háromszor maradt el az olimpia, ám még sohasem halasztották el
2020. április 2. 16:01 Múlt-kor
Az első modernkori olimpia, az 1896-os, Athénban megrendezett nyári olimpiai játékok óta idáig három alkalommal kellett törölni a világ legjelentősebb nemzetközi sporteseményét: 1916-ban az első világháború, valamint 1940-ben és 1944-ben a második világháború miatt. Bár az olimpiai játékok megrendezését a második világégés után az egykori két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikai bojkottja és két terroristatámadás is veszélyeztette, a második világháború befejezését követően egészen a COVID-19-es járványig olimpiát még sohasem töröltek vagy halasztottak el. A világjárvánnyá terebélyesedő koronavírus miatt azonban az idei tokiói nyári olimpiát egy évvel később rendezik majd meg.
Diszkvalifikált németek
Az 1916-os olimpiát a Német Birodalom fővárosában, Berlinben rendezték volna, ahol egyébként egy lenyűgöző, 30 ezer férőhelyes stadiont is felépítettek, de az első világháború 1914-es kitörése és a fél világ hadba vonulása miatt nem volt olyan ország, amely sportolókat küldött volna Berlinbe, így az olimpiát végül nem rendezték meg.
A belgiumi Antwerpenben 1920-ban megrendezett olimpiai játékokon először fordult elő, hogy nemzeteket készakarva kizártak a játékokon való részvételből. A kizárt nációk pedig az első világháború kitöréséért bűnösnek kikiáltott német mellett a többi vesztes ország, nevezetesen: Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország volt. Az olimpiai tisztviselőket az sem zavarta, hogy a weimari Németországnak ekkor már egy demokratikusan megválasztott, haladó kormánya volt, sőt négy évvel később rátettek egy lapáttal, ugynis a német sportolókat a rákövetkező, 1924-es olimpiáról is kizárták.
Húsz évvel az eltörölt 1916-os játékok után az olimpia végre megérkezett Berlinbe, bár ekkorra már a demokratikus Németországnak írmagja sem maradt; a rendezők a fajelmélettől és az árjatudattól átitatott nácik voltak. Az amerikai zsidó és katolikus szervezetek egységfrontba tömörültek és megpróbálták rábírni az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságát, hogy bojkottálják az 1936-os berlini játékokat, de a bizottság elnöke, a német szimpatizáns Avery Brundage lesöpörte a tárgyalóasztalról a javaslatot.
A Hitler által hangoztatott faji felsőbbrendűség teóriáját azonban pont egy amerikai feketebőrű atléta, a Berlinben négy aranyig jutó rövidtávfutó, távolugró Jesse Owens cáfolta meg. Hitlernek még az indiaiak is borsot törtek az orra alá, amikor férfi gyeplabda csapatuk az olimpiai döntőben 8-1-re elintézte Németországot.
A következő nyári, illetve téli olimpiát is Japánban rendezték volna. A dolog érdekessége, hogy első ízben adhatott volna otthont keleti ország az olimpiai játékoknak, és mindjárt kettőnek. A rendezés joga azonban elúszott, amikor Japán 1937-ben megtámadta Kínát. A nyári játékokért jelentkezett Helsinki, a télit pedig a német Garmisch-Partenkirchen városában rendezték volna, de az 1940-es eseményekre már nem került sor, mivel Hitler hadserege 1939-ben megtámadta Lengyelországot, kirobbantva a második világháborút.
Az 1944-es nyári olimpiai játékokat Londonban, míg a téli olimpiát Olaszországban, Cortina d’Ampezzóban rendezték volna, ám a világháború ekkor még javában tombolt Európában és a Csendes-óceánon is. Az 1948-as nyári viadalt London már megrendezhette, ám a kizárt Japán és Németország sportolói nélkül.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1894-es megalapítása óta egy semleges és politikamentes szervezetnek hirdette magát, amelynek krédója az volt, hogy a sport segítségével előmozdítsa a toleranciát és a nemzetközi békét a világon. David Goldblatt, a Pitzer College történészprofesszora szerint azonban ez az elv a történelem során számtalanszor csorbát szenvedett. Goldblatt a „The Games: A Global History of the Olympics” című könyvében számos példát hozott arra, amikor a bizottság tagjai szemet hunytak az emberi jogok sárba tiprása fölött pusztán azért, hogy biztosítsák az olimpiai játékok megrendezését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
