Az amerikások a keleti parton is a magyar földről álmodoztak
2020. december 4. 11:45 Múlt-kor
Hazatér a kivándorló, hazatér a dollár
A következő megoldandó feladatot a megtakarítások hazajuttatása jelentette. A fizetések postán és a visszatérőkön keresztül is érkeztek. A pénzutalás – ahogyan Pálvölgyi Balázs: Lehetetlen küldetés című tanulmányában írja – boltosokon, hajójegy-ügynökökön keresztül, lényegében teljesen ellenőrizhetetlenül folyt. A konstrukcióba szinte bele volt kódolva a nagy visszaélések és bukások lehetősége.
A kivándorlással párhuzamosan a visszavándorlás is folyamatos volt, nagyobb hullámban az 1908-as amerikai gazdasági válság után tört fel. A statisztikák szerint a következő öt évben a magyar területről kivándorlók 35-40%-a tért vissza hazájába. Emellett olyan is akadt, aki többször tette meg a hajóutat oda és vissza.
Volt, aki már odakint földet vett az amerikai magyaroktól. A legtöbben 2–5 hold nagyságú parcellákat vásároltak, a 20–25 holdas földek birtokosai már 15–20 évig szívták az amerikai gyárak füstjét.
Amelyik faluba beáramlott az amerikai pénz, az eladósodott földbirtokosok áruba bocsájtották földjeiket, megindult a parcellázás, de a bankok is megjelentek.
Egyes „kivándorló falvakban” nagyságukkal vagy szokatlan építészeti megoldásaikkal tűntek ki az amerikások házai. Az egyik hazatérő régi álma megvalósulásaként a paticsos padlót cserélte le és tölgyfából készült ablakokat és ajtót csináltatott.
Volt, akinek erre nem tellett, mert mire visszaért, jövedelem nélküli családja felélte a hazaküldött keresetet, vagy a korábban felvett kölcsönöket egyenlítette ki belőle.
Miért tartotta inkább otthon a pénzét a parasztság? Hogyan neveltek takarékosságra a porosz királyok? Hogy jön a polgári értékekhez a kocsmázás? A válaszokért látogass el az OTPédia oldalára! (x)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
