Amikor Iránban még miniszoknyát hordtak
2015. szeptember 16. 13:12
„Elment!” – voltak olvashatók az iráni lapok szalagcímein, miután Mohammad Reza Pahlavi sah 1979. január 16-án elmenekült az országból. A sahot az utca hatalma kényszerítette menekülésre, nem sokkal később, 1979. február 1-én pedig visszatért Franciaországból Ruhollah Khomeini ajatolláh. A forradalom végül február 10-én diadalmaskodott a hadsereg átállásával, amely a monarchia végét és az iszlám köztársaság közelgő megszületését jelentette. A kínzásokkal és az emberi jogok megsértésével kísért diktatúra vége hatalmas változást hozott a perzsa országban, ami a divatot is nagyban érintette. Míg 1979 előtt a nyugati stílus dominált a ruhásszekrényekben, 1979 után a nyugatellenesség és a vallási alapú reformokhoz igazodó divat, legfőképp a nők haját letakaró hidzsáb volt a meghatározó.
Az 1941-ben hatalomra került sahot közel négy évtizedes uralma alatt egyszerre csodálták és félték: hadseregét a Perzsa-öböl csendőrévé, a politikai rendőrséget pedig minden lehetséges ellenzék elnyomásának eszközévé tette. 1957-ben hozta létre a rettegett SZAVAK-ot, a CIA és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad segítségével. Az olajjövedelmek a sahot az amerikai hadiipar egyik legfontosabb vásárlójává tették, miközben Washington a szovjet befolyás elleni bástyává emelte őt.
Pahlavi 1963-ban indította meg széleskörű reformját, a Fehér Forradalmat, egyúttal szavazati jogot adott a nőknek, amivel kivívta a síita vallási vezetők haragját, s gigantikus modernizációs programot indított el az iparban. A nagy gazdasági hatalmak sorban álltak Teheránban, hogy haszonélvezői legyenek az olajmannának, miközben szemet hunytak az önkényuralom felett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
