Amikor drága kesztyűje miatt esett fogságba Oroszlánszívű Richárd
2023. október 9. 18:02 Múlt-kor
A király váltságdíja
Lipót Richárdot a Bécstől északkeletre a Duna mentén fekvő Dürnstein várába záratta. A fogoly király iránt Lipót hűbérura, a Richárddal itáliai politikája miatt szintén rossz viszonyt ápoló VI. Henrik német-római császár is élénken érdeklődni kezdett.
Richárdot 1193 tavaszán átszállították Speyerbe, ahol a császár egy koncepciós per keretében kívánta elítélni az angol uralkodót. A vád szerint 1192 áprilisában ő gyilkoltatta meg Ausztriai Lipót unkatestvérét, Montferrati Konrád jeruzsálemi királyt, emellett pedig vérig sértette herceget az Akkónál történt zászlógyalázással.
A ravasz Richárd elismerte, hogy a keresztes hadjárat során meggondolatlanul cselekedett, és a császár lábához vetette magát. Ettől a legenda szerint VI. Henrik mellett több fejedelem is meghatódott.
A láncra vert angol király VI. Henrik német-római császár előtt egy 1866-ban készült illusztráción
A császár végül elállt a pertől, de továbbra is fogságban tartotta az angol uralkodót. Előbb Trifels várába vitette, ahol több napon keresztül láncra verve tartotta, majd Hagenauba szállíttatta. Richárd számára rendkívül lassan csordogáltak a hónapok, miközben szabadon engedéséről folytak a tárgyalások.
Ausztriai Lipót és a császár hat héten át alkudoztak a királyért kért váltságdíjról, és végül 100 ezer márkában állapodtak meg. A király levélben adott számot édesanyjának, Aquitániai Eleonórának aktuális helyzetéről, a hatalmas váltságdíj előteremtése érdekében pedig számos angliai hatalmasságnak írt üzenetet.
A horribilis összeg kifizetése érdekében a templomok arany- és ezüstkelyheit beolvasztották, és különadót vetettek ki a keresztes hadjáratok költségei miatt egyébként is rendesen megsarcolt népre.
Még a szerzetesrendek is fizettek, igaz ők – szokványos vagyontárgyaik nem lévén – gyapjúban rótták le a váltságdíj rájuk eső felét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
