Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Amikor az amerikai First Lady örökbefogadott egy menekült kislányt

Amikor az amerikai First Lady örökbefogadott egy menekült kislányt

2022. április 13. 14:21 Múlt-kor

Nevelőszülők a távolból

Bleach atya a Vöröskereszt irodáján keresztül értesült a Háború Által Sújtott Gyermekek Nevelőszülő-Programja nevű kezdeményezésről, amelyet eredetileg 1937-ben alapítottak a spanyol polgárháború által veszélybe sodort gyermekek megsegítésére, a második világháborúval pedig 1939-ben újrafókuszálta tevékenységét. Alapítói John Langdon-Davies brit újságíró és Eric Muggeridge szociális munkás, az író Malcolm Muggeridge testvére voltak. Új, nagyobb léptékű tervük életre hívásához New Yorkban jegyezték be a segélyszervezetet, így toborozhattak támogatókat az Egyesült Államokban is.

A Nevelőszülő-Program arra toborzott embereket, hogy anyagilag támogassanak egy adott gyermeket, így a gyermek „nevelőszülőjévé” válhattak. A támogatókat megkérték arra is, kezdjenek levelezésbe az általuk „nevelt” gyermekkel, hogy az tudja, valaki személy szerint törődik vele.

A szervezet támogatóinak listája az 1940-es évek hírességeinek kész névsora volt: Bing Crosby, Julie Andrews, Ira Gershwin, és még sokan mások csatlakoztak a kezdeményezéshez. Amikor a La Chaumière együttműködésbe kezdett a Nevelőszülő-Programmal, a guernseyi gyermekek közül voltak, akiknek amerikai szenátorok vagy katonatisztek lettek a „nevelői”.

Nem sokára a La Chaumière-gyermekek támogatóinak listája egy minden addiginál illusztrisabb névvel is bővült. 1942 novemberében Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok First Ladyje éppen Londonban járt, és ellátogatott a Nevelőszülő-Program ottani irodájába, hogy tájékozódjon a szervezet tevékenységéről – végül ő lett a 200. számú „nevelőszülő”, aki a 306. számú gyermekért felelt: ő volt a tízéves Paulette Le Mescam. Néhány hét múlva a First Lady kapott egy fényképet a kislányról, valamint egy rövid leírást, amely említette jó tanulmányi eredményeit és kiváló francia nyelvtudását.

Paulette voltaképpen duplán menekült volt ezen a ponton: az 1932-ben Párizsban született lány másfél évesen veszítette el édesanyját, apja pedig tengerészként munkája mellett nem tudta nevelni őt és Monique nevű testvérét, így Paulette nagyanyjához kerültek Guernseyre. Az Angliába történt evakuációt követően három különböző családnál is lakott, mielőtt a Moseley Hallba került volna. Ekkor már öt éve nem hallott édesapja felől sem.

Amikor Paulette először levelezésbe kezdett „Eleanor nénivel”, még nem volt fogalma róla, valójában kinek is címzi levelét, csak hogy egy bizonyos Fehér Házban lakik az Egyesült Államokban. Roosevelt heti tíz shillinget adományozott Paulette gondozására, továbbá ruhákat és egyéb ajándékokat küldött neki a Nevelőszülő-Programon keresztül. Paulette később elmondta, mennyire örült mindig a szervezet jól felismerhető jelével ellátott csomagnak, mert tudta, hogy pompás ruhákat vagy illatszereket fog tartalmazni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Amikor az amerikai First Lady örökbefogadott egy menekült kislányt

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz különszám: Lenyűgöző történeteink

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra