A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben
2021. március 5. 16:39 Murányi Gábor
Epilógus
E filmszüzsének is beillő történetben már jelen lévő baljós előjelek az évek folyamán tovább sűrűsödtek. A film reklámarcai (és 1942-ben született leányuk) osztoztak a magyarországi zsidósorsban.
A megpróbáltatásokat azonban – a férj munkaszolgálatosként, a feleség és a kislányuk a pesti gettó védett házának lakójaként, illetve a svéd embermentő diplomata, Raoul Wallenberg határozott Duna-parti közbelépésének köszönhetően – túlélték.
Házasságkötésük 40. évfordulóján pedig felkeresték az akkortájt „kávéházi íróként” félretolt, krokik és humoreszkek írásából élő Zágon Istvánt.
Az emlékidézés során sok mindenről esett szó, az egykori pályázatnyertesek számára például csak akkor derült ki az, hogy a konzervatív keresztény-nemzeti lap valamikori munkatársa maga is asszimiláns volt, s az 1940-es években már rá is vonatkoztak a zsidótörvények. A Török házaspár egyetlen dolgot nem mert bevallani az idős mesternek: azt, hogy a nekik szerencsét hozó filmet soha nem látták.