Alekszej Sztahanov, a szovjet bányászszupersztár
2016. január 7. 15:07
1935 decemberében a Time magazin az ünnepelt szovjet munkással, Alekszej Sztahanovval a címlapján jelent meg. Sztahanov ekkoriban lett a termelés folyamatos növelése érdekében indított, róla elnevezett mozgalom kirakatembere. Bejárta a Szovjetuniót, új állást és lakást kapott, és sokáig igazi sztárnak számított hazájában, élete utolsó húsz évében azonban az alkohol rabjává vált.
Ismeretlenségből a rivaldafénybe
„Szerette a munkáját, és minden, amit elért, a saját keze munkájának, tehetségének és állhatatosságának köszönhette” – jellemezte apját Violetta Sztahanova, Alekszej Sztahanov lánya. Sztahanov a Donyec-medencében dolgozott szénbányászként, azonban munkahelye a norma teljesítése tekintetében leginkább lefelé lógott ki a sorból a régióban. „Nagyon erős volt benne a versenyszellem. Folyton azon gondolkodott, hogyan növelhetné a bánya termelékenységét, és végül egy briliáns ötlettel állt elő” – fejtette ki Violetta.
Sztahanov javasolta, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a munkások ne vegyenek részt a munkafolyamat minden fázisában, hanem külön-külön végezzék a szénfejtést, a szén csillére rakását és a dúcolást, egy embernek pedig a csilléket vontató pónik vezetése legyen a feladata. Sztahanov emellett csákány helyett elkezdett különleges felkészültséget igénylő, több mint 15 kilós bányászati fúrót használni. A munkás még egy tanfolyamon is részt vett, hogy megtanulja megfelelően kezelni a szerkezetet. Bár feletteseinek komoly kétségei voltak afelől, hogy módszere valóban működőképes lehet-e, Sztahanov végül még a helyi párttitkárt is meggyőzte, hogy adjon egy esélyt az ötletnek.
1930. augusztus 30-án este tíz órakor Alekszej Sztahanov három kollégája, valamint a párttitkár és egy helyi újságíró kíséretében lépett be a bányába. Hat órával később diadalmasan bejelentette, hogy ez idő alatt a norma tizennégyszeresét, 102 tonna szenet sikerült kitermelnie. A férfi azonnal a figyelem középpontjába került. Egy nőkből álló delegáció virágokkal köszöntötte a szocialista munka hősét, egy helyi lap leközölte Sztahanov történetét, Szergo Ordzsonikidze nehézipari népbiztos pedig még magát Joszif Sztálint is tájékoztatta az emberfeletti teljesítményről. Nem sokkal később már az SZKP hivatalos lapjában, a Pravdában is dicsérő cikk jelent meg a Sztahanov-módszerről. Miután Sztálin is rábólintott, az új eljárás az egész Szovjetunióban elterjedt.
„Édesapám egy kis, bútorozott lakást, valamint egy közlekedésre is alkalmas lovat kapott kocsival jutalmul, mivel ekkoriban nem nagyon voltak autók. Különösen a lóra volt büszke” – magyarázta Sztahanov lánya. Violetta azonban felidézett egy olyan, apjától hallott történetet is, amely azt mutatja, hogy nem minden munkatársa volt boldog az elképesztő eredmények láttán. „Egy alkalommal helyi munkások késsel fenyegették meg apámat. »Miért akarsz még több normát ránk erőltetni? Nagyon jól megvoltunk a kezdeményezéseid nélkül« – mondták neki, de Sztahanovnak végül sikerült leráznia őket.
Az élmunkás az SZKP védnöksége alatt elkezdte járni az országot, és mindenhol nagy számú közönség előtt mutatta be forradalmi módszerét. Magánélete eközben megváltozott. Mivel barátnője (sohasem kötöttek házasságot), a cigány származású Jevdokija nehezen tudta elviselni, hogy partneréből celeb lett, elhagyta egy másik férfiért. Két gyereküket a férfire hagyta, mivel úgy vélte, híres apjuk mellett talán könnyebb életük lehet majd.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
