Akik Hitlerre esküdtek fel – katonák a Führer szolgálatában
2015. október 29. 12:09
1934-től a Wehrmacht katonáinak magára Hitlerre kell esküdniük. Ezt követően a katonák többsége végképp nehezen kérdőjelezhette meg a Führer parancsait. A hűségeskü mindaddig érvényben volt, amíg a Führer él. Az eskü rendkívül erős köteléket hozott létre.
Christian Streit történész dokumentálta a 17. német hadsereg és az Einsatzgruppék közötti szoros együttműködést. Carl-Heinrich von Stülpnagel tábornok szigorított a már korábban kiadott parancsokon: az elfogott partizánokat helyben ki kell végezni.
Elrendelte, hogy a megtorló akciók tervezésénél külön keressék a kommunistákat és a zsidókat, elsősorban a kommunista ifjúsági szervezet tagjait. Őket mint a gerilla-hadviselés állítólagos főszervezőit kellett levadászni.
Maga Stülpnagel több kivégzést is elrendelt, és külön kérte az SS-től a zsidók elleni megtorló intézkedések végrehajtását és a nemzetközi zsidóság elleni háború fokozását. A „zsidó bolsevizmus” volt az a közös ellenség, amely összefűzte a Wehrmacht vezetőit és a náci ideológia híveit. A megtorlások intenzívebbé váltak, az eddigi rendszertelen öldöklés szisztematikus népirtássá fejlődött.
1941 októberében azonban Stülp betegszabadságra ment, és kifejtette, hogy a német katonákat szerinte Hitler értelmetlenül küldik a halálba. A tábornokot leváltották. A tábornok fia is megszólal a Wehrmachtról készült sorozatban, amelyet csütörtök este 22 órakor vetít a Spektrum.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
