„A véres költő” Nero fontosabbnak tartotta művészetét birodalmának vezetésénél

2021. június 9. 18:35 MTI

Apját, Cnaeus Domitius Ahenobarbust Tiberius császár idején gyilkossággal, csalással és vérfertőzéssel vádolták, de megmenekült és vízkórságban halt meg, amikor fia hároméves volt. Anyját, Agrippinát uralkodásának végső szakaszában Claudius császár vette feleségül, egyben örökbe fogadta Nerót, aki így a trón örököse lett.

A megnyerő külsejű és a gondos nevelésben részesült Nero Claudius Drusus Germanicus Caesar tizenhét éves korában öltötte fel a bíborpalástot, miután anyja a szóbeszéd szerint méreggel vetett véget az idős Claudius életének.

Nero helyett kezdetben anyja és nevelője, Seneca kormányzott, s a birodalom népeire nyugalom köszöntött. A császár azonban gyorsan összekülönbözött hataloméhes anyjával, s amikor ez mostohatestvérét, Britannicust kezdte pártfogolni, vetélytársát megölette, anyját száműzte. Viszonyt kezdett a szép, de romlott Lucia Poppaeával, akinek felbujtására meggyilkoltatta édesanyját, s e pillanattól fékezhetetlen kényúr lett belőle.

Feleségét kivégeztette, a terhes Poppaeát állítólag egy veszekedés során hasba rúgta, s az gyermekével együtt meghalt, bár sokkal valószínűbb, hogy az asszony a vetélésbe vagy a koraszülésbe halt bele. A kiürült kincstár feltöltése érdekében felségsértési pereket indított a gazdag polgárok ellen, akiknek vagyonát elkoboztatta. A köznép mégis bálványozta: cirkuszi játékokat, kocsiversenyeket rendezett, amelyeken rendszeresen ő maga is fellépett énekesként és hajtóként.

64-ben Rómában tűz ütött ki, és a város hat nap alatt leégett. A bármiféle bizonyítékot nélkülöző legenda szerint a várost Nero gyújtatta fel, mert a lángokból akart ihletet meríteni Trója pusztulásáról szóló költeményéhez. Nero bűnbaknak a keresztényeket tette meg, akiket válogatott kegyetlenséggel, ezerszámra végeztek ki, ekkor halt meg Szent Péter és Pál is.

Mint Tacitus írja: „Kivégzésüket a leggyalázatosabb módon hajtották végre: vadállatok bőrébe kellett bújniuk, hogy a kutyák marcangolják szét őket, vagy pedig a keresztfán haltak meg, ahol besötétedés után égő fáklyaként világítottak az éjszakában. Nero ehhez a látványossághoz átengedte a kertjeit, s a kivégzésekből cirkuszi játékokat rendezett.” Ez volt a római történelem első szervezett keresztényüldözése.

Nero az ellene szervezett összeesküvések miatt elhatározta, hogy kiirtja a római arisztokráciát, rémuralmának még nevelője, Seneca is áldozatul esett (bár ő maga választhatta meg halálának módját). A görögrajongó uralkodó ezután Hellászba ment, ahol elindult az olimpián és minden számban (egyebek között az ő tiszteletére versenybe iktatott dal- és tragédiaversenyen is) győzött.

A birodalom ingatag lábakon állt, felkelés tört ki Judeában és Galliában, ám Nero legfontosabb feladatának mégis művészetének finomhangolását érezte. Amikor Hispánia helytartója, Galba császárrá kiáltotta ki magát és fegyverrel indult Róma ellen, a szenátus Nerót a haza ellenségének nyilvánította. A magára hagyott császár 68. június 9-én kardjába dőlt, és vele együtt kihalt a Julius-Claudius ház, amely az első öt császárt adta a római birodalomnak.

A világtörténelemben kevés uralkodónak volt „rosszabb sajtója”, s bár voltak nála őrültebb és kegyetlenebb zsarnokok is, neve egyet jelent a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel. Alakja számos művészt ihletett meg, számos dráma, vers, regény, opera, film foglalkozik uralmával, néhány évvel ezelőtt Róma felgyújtására utalva kapta a legelterjedtebb számítógépes lemezíró (égető) program a Nero nevet.