A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig befolyásos Muszlim Testvériséget
2021. március 22. 17:38 Paul Skates
A birodalom alkonya
Az 1910-es években (gyakorlatilag már a 19. század elejétől) a nagy oszmán hatalom a végét járta. A birodalom belülről emésztette önmagát, és közel állt az összeomláshoz. Isztambul már csak árnyéka volt egykori (16. századi) önmagának, a kalifátus utolsó óráit élte.
Ha dátumot kellene megadni a birodalom pusztulásáról, a helyes válasz 1908 lehetne, amikor a nacionalista ifjútörök mozgalom magához ragadta a hatalmat, de talán az 1918 pontosabb volna, hiszen az első világháború vetett végleg véget az örökké a Közel-Kelet ellentétét jelentő Oszmán Birodalomnak.
A Közel-Kelet sokáig a kis-ázsiai központú nagyhatalom árnyékában élt. Kairó 970-ben alapított Al-Azhar mecsete, amely az iszlám fő filozófiai központja volt, évszázadokon át volt elnyomva a török „rabiga” alatt, azonban a birodalom bukása során újból erőre kapott. Az az iszlám azonban, amelyet hirdetni kezdett, egy vitákkal, perlekedésekkel teli iszlám volt.
Abdou 1905-ös halálát követően egyik tanítványa, Mohamed Rasíd Ridá vette át a stafétabotot. Megalapította az Al-Manár (Világítótorony) című magazint, amelyben a szíriai teológus az arab és a muzulmán kultúra, illetve az arab nemzeti nézetek és az Al-Azhar teológiája között keresett kapcsolatot.
Élete nagy részét azzal töltötte, hogy hirdette a törökök „árulását” − Mustafa Kemal Atatürk ugyanis eltörölte a kalifátust, világiasította Törökországot, amit számos török és arab egyaránt hitszegésként élt meg. Ez szakadást eredményezett a török modellel, ugyanis az Al-Azhar látásmódja sokkal inkább hajlott a szigorú ortodoxia felé, amelyet Isztambul egyre inkább nyugatosított, illetve európaiasított.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
