A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett
2021. február 9. 15:51 Lovas Dániel
A Városliget múltját megörökítő krónikáknak létezik egy ritkán fellapozott fejezete, amely a Liget fölötti légtérben végrehajtott repülések és különféle légi attrakciók több mint kétszáz éves történetét foglalja össze. Bármily meglepő, már két évszázaddal ezelőtt is röpködtek kalandvágyó elődeink a Liget fái felett. A levegőbe emelkedéshez használt eszközök akkoriban a különféle, levegőnél könnyebb gázokkal megtöltött léggömbök voltak. A lakott területektől távol eső, tisztásokkal tarkított, ligetes terület kiváló fel- és leszállóhelynek bizonyult a léghajósok számára. A helyszín értékét tovább növelte, hogy az ismert kirándulóhelyre népes közönséget lehetett toborozni a látványos kísérletekhez és nyaktörő mutatványokhoz. Az első repülő szerkezeteket akkoriban a tudomány és a technikai fejlődés szenzációs, új eszközeiként csodálták az emberek. A bátor léghajósokat, ejtőernyős ugrókat és más légi akrobatákat pedig romantikus hősökként ünnepelték.
Az első légi attrakció a Városerdőben
1800 körül. A városligeti légibemutatók kezdete a múlt ködébe vész. Izgalmas kérdés: vajon ki lehetett, aki először repült a Liget fölött? Több kutató egybehangzó véleménye szerint a legelső, megbízhatóan dokumentált ligeti légi attrakció egy ejtőernyős ugrás volt az 1800-as évek fordulóján. A legendás ugrás kivitelezője pedig André-Jacques Garnerin (1769–1823) francia katonatiszt volt, aki 1795-ig egy budai börtönben raboskodott.
A börtönévek alatt fogott hozzá egy szökést segítő ugróernyő megtervezéséhez. Nem lett rá szüksége, mivel fogolycserével visszatérhetett hazájába. Otthon azután évekig dolgozott a budai börtönben kigondolt ejtőernyő tökéletesítésén. Végül elkészült a nagy mű: hét méter átmérőjű, merev váz nélküli, a légellenállástól szétnyíló selyemkupola. Ehhez kötélrendszerrel erősítette a könnyű kosarat, amelyben állva helyezkedett el.
Garnerin speciális technikát talált ki ugrásaihoz: egy kormányos nélküli, hidrogénnel töltött légballon segítségével emelkedett a magasba, amelyre az ejtőernyő és ő maga is fel volt függesztve. Amikor elérte az ugráshoz megfelelőnek ítélt, nagyjából ezerméteres magasságot, egyszerűen elvágta a tartókötelet.
A ballon utas nélkül repült tovább, Garnerin pedig kezdetleges ejtőernyőjével erősen imbolyogva, meg-megpördülve a földre ereszkedett. Annyira sokkolta a korabeli nézőket a merész ugrás, hogy akadtak hölgyek, akik a látványtól elájultak.
Miután 1797-ben, francia földön végrehajtotta az első sikeres ugrásokat, Garnerin európai bemutató körútra indult. Tökéletesített, közepén stabilizálólyukkal ellátott ejtőernyőjével útba ejtette egykori raboskodásának helyszínét is. A magyar főváros kirándulóerdejének egyik tisztásán ezernyi néző figyelte szájtátva a lélegzetelállító mutatványt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
