A precíz tervezés ellenére súlyos hibával állt szolgálatba a Hubble űrtávcső
2020. április 25. 13:31 Múlt-kor
A tervezőasztalról a világűrbe
A fejlesztést a NASA Marshall Űrrepülési Központja és Goddard Űrrepülési Központja, a Perkin-Elmer optikavállalat, illetve a Lockheed repülőgépgyártó végezte.
1983-ban nevezték el az eszközt Edwin Hubble csillagászról, aki megfigyelések által empirikus úton megerősítette Georges Lemaître korábbi elméletét, miszerint az univerzum tágul.
Az 1980-as években az űrsikló rendszerbe állításával végre komolyan lehetővé vált a Hubble teleszkóp űrbe juttatása, azonban az 1986-os Challenger-katasztrófa miatt e terveket el kellett halasztani. Végül az űrsiklórepülések 1988-as újraindulását követően 1990. április 24-én, az STS-31 misszió keretében sikeresen pályára állították.
Néhány heti működés után nyilvánvalóvá vált a Hubble által készített képek alapján, hogy az optikával valami nincs rendben. Habár a képek élesebbek voltak, mint a földi távcsövekkel készülők, tisztaságuk a várakozásoktól elmaradt.
Mint kiderült, a főtükröt nem a kívánt alakúra polírozták. Habár minden addiginál precízebben, 10 nanométeres hibahatárral történt a tükör felületének formálása, a széleinél mintegy 2200 nanométeres eltérés mutatkozott.
Emiatt főként az egyes képek szélei voltak fókuszálatlanok, bizonyos mértékig továbbra is használható volt a teleszkóp.
Mindazonáltal ebben az állapotban éppen elsődleges feladatát, a Földről meg nem figyelhető távoli objektumok részletes megfigyelését nem tudta teljesíteni. Az óriási főalkatrészt egyszerűen cserélni nem volt életszerű gondolat.
A megoldás végül az 1993-as első karbantartó misszió keretében került beépítésre: két kisebb tükör korrigálja a hibás felületre eső fényt a megfelelő élesség garantálására.
Az eredeti 400 millió dolláros becsléshez képest a pályára állítás idejére már 4,7 milliárd dollárt emésztett fel a projekt, 2010-ig pedig a becslések szerint összesen 10 milliárd dollárt költöttek rá.
Az évtizedek során számos modernebb és kifinomultabb eszközzel látták el a továbbra is szolgálatot teljesítő távcsövet, amelynek használatára ma is bárki foglalhat időt a NASA-nál – bár a rendkívül nagy felbontású képek tudományos elemzéséhez csak amerikai intézmények folyamodhatnak anyagi segítségért.
Így is nagy a versengés a Hubble-ért: a kérvényezők körülbelül egyötöde kap ténylegesen lehetőséget a távcső használatára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
