A nap, amikor egy UFO szakította meg a játékot
2015. január 21. 10:14
Rejtélyes angyalhaj
Néhány újságíró megpróbálta kideríteni, milyen anyag lehetett. A La Nazione című lap munkatársa, Giorgio Batini egy 2003-as műsorban elmondta, aznap több száz telefonhívást kapott a szerkesztőség. Egy hirtelen ötlettől vezérelve autóba ült, s kiment a város határában lévő erdőbe, amelyet szintén fehér pihe borított. Begyűjtött egy adagot, légmentesen lezárta, s elvitte a firenzei egyetem kémikusaihoz. Amikor odaért, rájött, hogy nem ő volt az egyetlen, aki így cselekedett.
A titokzatos angyalhaj egy korabeli fotón
A laborvezető, Giovanni Canneri spektrografikus elemzés alá vette az angyalhajnak nevezett anyagot, amely - mint kiderült - bórból, szilíciumból, kalciumból és magnéziumból állt, s nem volt radioaktív. Canneri szerint a rostszerű anyag nagymértékben ellenállt a feszülésnek, ám ha hőhatás érte, megfeketedett és elpárolgott, egyfajta átlátszó üledéket hagyva maga után, amely elolvadt. Az elemzés azonban nem volt elég meggyőző, ugyanis az anyag az analízis során teljesen megsemmisült.
A tudomány természetesen elutasítja azt a teóriát, hogy földönkívüliek látogatták volna meg a Földet. A vadászpilótából lett csillagász, James McGaha szerint - aki a délkelet-arizonai csillagvizsgálóban több mint 40 ezer órát töltött az ég fürkészésével - az UFO-jelenség csak mítosz, a különös látvány, valamint a fehér, cérnametéltre emlékeztető anyag - az aranyhaj - vándorló pókoktól származik.
Az angyalhaj-felhő közelebbről
"Eleinte még úgy véltem, hogy egy felrobbant meteor lehet, azonban jobban megvizsgálva az esetet, valószínűleg fiatal pókok által szőtt, igen vékony fonalú hálót hihettek akkoriban UFO-nak. A pókok ezeket a hálókat kvázi vitorla gyanánt használják, az égen összekapcsolódnak, a földről pedig egy misztikus foltnak tűnhetnek" - magyarázta McGaha.
A pókok a szél segítségével "utaznak", az eddigi rekord szerint 4200 méter magasra emelkedett fel az egyik ilyen "pókfelhő". A több szemtanú által is említett ezüstös hatás valószínűleg a napsugarak fényjátékának köszönhető, az aranyhaj pedig a felhőből szakadhatott le. Ezt az elméletet támasztja alá az a tény, hogy az északi féltekén erre az időszakra, szeptember-október környékére esik a pókok vándorlása.
Vannak, akik vitatják e teóriát, mondván a pókháló szerves vegyület, nitrogénból, kalciumból, hidrogénből és oxigénből áll össze, nem pedig a Canneri által megnevezett anyagokból. A magnézium és a kalcium meglehetősen gyakori elem az élő testekben, azonban a bór és a szilícium már kevésbé. Ma már kevés esély van rá, hogy kiderüljön, mi okozta a jelenséget. Nem számít, mit mondtak a kutatók, akik jelen voltak a stadionban vagy a többi városban, meg voltak győződve arról, hogy valamely idegen civilizáció nyomait látták az égen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
