A nagylózsi Solymosy-kastély
2023. szeptember 17. 09:50 Herczeg Renáta
Tulajdonosai ritka érmegyűjteményt tartottak a falai között, ám birtokuk pénzügyeihez annál kevésbé értettek. Végül egyikük úgy döntött, inkább egy hozzáértő idegennek adja el szeretett rezidenciáját a földekkel együtt, mint hogy a rokonsága herdálja el. Talán ennek köszönhető, hogy a kastélypark máig izgalmas különlegességnek számít. Mi több, az épület is tartogat meglepetéseket: feltételezések szerint az első magyar nyelvemlékünk tudományos vizsgálatának helyszíne lehetett.
Dicső középkor, kegyetlen földesúr
Az ismert írott forrásokat és a megmaradt román kori, unikális helyi temetőkápolna méretét, kialakítását és megmunkálásának különlegességét figyelembe véve a Nagycenk közelében fekvő Nagylózs település a középkorban igen jelentős falu lehetett.
Az Árpádok idején a soproni ispánság földje volt, majd a XV. században mezővárosi rangot kapott. Egy máig élő hagyomány szerint egyik korai földesura annyira kínozta a jobbágyait, hogy a szüretelés idején a szájukat kipeckeltette, nehogy egy szem termést is megegyenek.
Az éppen arra járó Szent László király felfigyelt a szolgák némaságára, és látva az emberek sanyarúságát, a földesurat megbüntette, és egy Szent Istvánnak szentelt templom építésére kötelezte.(Nagy)Lózst hosszú évszázadokon keresztül, egészen a XIX. század közepéig, de az adósságok miatt hosszabb-rövidebb megszakításokkal az Osl-nemzetségből származó Viczay (Vicai) család birtokolta.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
