A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
2024. szeptember 9. 15:05 Múlt-kor
Az 1800-as évek első felében a pesti parkban csupán a jó idő beköszöntével, tavasztól őszig zajlott élénk élet. A hideg telek és a kirándulóhely távolsága Pest épületekkel teli belvárosától nehezítette a megközelítését. Azonban a fővárosi infrastruktúra fokozatos kiépülése, az eredetileg mocsaras terület parkosítása, a fák árnyékában tartott rendezvények és az idegenforgalmi vonzerő miatt a Városliget turizmusa a 20. századra fellendült.
Csupán id. Andrássy Gyula miniszterelnöksége során merült fel a parkot a belvárossal összekötő út tervének gyakorlati megvalósítása, melyet Kossuth Lajos még 1841-es, a Pesti Hírlapban megjelent cikkében vázolt először. Végül 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között az akkor Sugár-útnak nevezett, fakockaborítással ellátott új utat. Alig 20 évvel később megépült a budapesti földalatti vasút: Wünsch Róbert építési vállalkozó, a kor vasbeton építészetének kiemelkedő alakja, a rendelkezésre álló legmodernebb technikával építette meg az alagutat.
Az utasok az 1896-os ezredéves kiállítás megnyitásának heteiben, fokozatosan vették használatba a vonalat, amely eredetileg a mai Hősök tere sarkánál kibújt a felszínre. A mintegy 500 méteres városligeti felszíni szakaszon két megálló kapott helyet: egy az Állatkert főbejáratánál, illetve az akkori végállomás a Liget belsejében. A vonalat 1973-ban meghosszabbították a Mexikói útig, és a teljes 4,4 kilométeres pálya a föld alá került.
A millenniumi kiállítás főbejárata. 1896-ban. (kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
A Városliget kertészeti aranykora az 1900-as évek elején köszöntött be. A harmadik jelentős budapesti főkertész, az 1912-1930 között működő Räde Károly (1864–1946) nevéhez fűződik a városligeti közpark 20. századi szerkezetének kialakítása. A jelentősen megnövekedett forgalom miatt kibővítette és átrendezte a Városliget közúti hálózatát és sétányait.
Tágas, pihenésre alkalmas pázsitfelületeket létesített, játszótereket alakított ki a gyermekeknek. A látogatott helyekre szép látványt nyújtó tulipánfákat és díszalmafákat telepített. A park megújult arculata jól illett a Liget vidám, nyüzsgő életéhez.
A budapesti és ezen belül a városligeti turizmus fejlesztésében, a külföldi és hazai vendégek szervezésében jelentős szerepet játszott az 1902-ben életre hívott első magyar utazási iroda, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság. Az 1926-tól IBUSZ néven működő vállalkozás másfél évtizeddel megelőzte a német és osztrák nemzeti utazási irodák létrejöttét.
A társaság kezdetben vasúti menetjegyeket árult, majd fokozatosan bővítette hazai és nemzetközi szolgáltatásait. Külföldi fiókokat is működtető utazási irodaként sokat tett a főváros idegenforgalmi látványosságainak népszerűsítéséért.
A haditengerészet hajói a millenniumi kiállításon (kép forrása: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
Emellett a magyar idegenforgalmi reklámkampány szintén igyekezett a Bécsig utazó tehetős turisták számára a Budapestre való átruccanást is kedvelt programmá tenni. Jöhettek vonattal, autóbusszal vagy saját gépkocsival, de utazhattak a magyar fővárosba olyan hidroplánnal is, amelyik a városközpontban, a Szabadság-híd mellett szállt le a Duna vizére.
Az első világháborús vereség válságos éveket hozott az ország számára, az idegenforgalom is jelentősen visszaesett. A városligeti árumintavásárok század elején elindított sorozata azonban a trianoni döntés után sem szakadt meg. A városligeti rendezvénysorozatot 1925-től Budapesti Nemzetközi Vásárnak nevezték, a főváros pedig belépett az ekkor megalakuló Vásárok Nemzetközi Szövetségébe. A belföldi látogatók 1933-tól úgynevezett filléres vásárvonatokat vehettek igénybe a fővárosba történő utazáshoz. (x)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
