A keletnémet és a náci művészetet sem vetette meg a szinte mindent gyűjtő Peter Ludwig
2020. július 9. 14:38 Múlt-kor
95 éve, 1925. július 9-én született Peter Ludwig német gyáriparos, műgyűjtő, a világszerte tucatnyi (Budapesten 1991 óta) intézménnyel bíró Ludwig múzeumhálózat alapítója. Az életében felhalmozott gyűjtemény valószínűleg a valaha volt legnagyobb magángyűjtemény, amelyből saját múzeumai mellett számos más művészettörténeti intézetnek is eladott, illetve ajándékozott világszerte.
Hadifogság, művészet és csokoládébirodalom
A Koblenzben született későbbi mágnás édesapja cementgyáros volt, azonban a családi vállalkozást bátyja vette át. A koblenzi Auguszta Császárné Gimnáziumban (a mai Görres-Gymnasium) végzett tanulmányai után 1943-ban úgynevezett hadiérettségit tett – erre azoknak volt lehetősége, akiket a formális érettségi vizsga letétele előtt besoroztak.
Katonai szolgálata során amerikai fogságba esett, a háború végét követően 1946-ban a mainzi Johannes Gutenberg Egyetemre iratkozott be, ahol művészettörténetet, régészetet, történelmet és filozófiát is tanult. Doktori értekezését Picasso művészetéről írta, a művész emberképében kifejezett generációs életfelfogásról.
1951-ben vette feleségül Irene Monheimot, a gazdag Monheim-mágnáscsalád lányát, akin keresztül bekerült a családi vállalkozásba, a Trumpf, Lindt, Mauxion és más csokoládémárkákat birtokló Leonard Monheim társaságba.
Bár Irenével közös volt a művészetek iránti vonzalmuk, Ludwig praktikus képességekről is tanúbizonyságot tett: 1969-ben átvette a cég vezetését, és az 1970-es és 1980-as évek folyamán Németország egyik legsikeresebb vállalkozásává fejlesztette a Monheimot, amelyet végül át is nevezett Ludwig Schokoladenra.
Növekvő bevételével egyre inkább műgyűjtői szenvedélyének hódolt: az 1970-es években már átlagosan naponta vásárolt valamilyen alkotást. Óriási gyűjteménye nem csak festményeket tartalmazott: könyvritkaságok, porcelántárgyak és egyéb műkincsek is részei voltak, Ludwig és feleségének ízlése nem csupán széleskörű volt, de gyakran változott is.
Hírnevet első ízben azzal szerzett magának, hogy amerikai neodadaista és pop-art darabokat is elkezdett gyűjteni. Az aacheni otthonában és irodáiban kiállított darabok mellett sokat adott már ekkoriban kölcsönbe mind NSZK-beli, mind külföldi múzeumoknak, és szívesen vette át a különféle intézmények által hálából adományozott tiszteletbeli professzori és doktori címeket. Mivel az ilyen címeket meglehetősen komolyan veszik a német társadalomban, a Ludwig-házaspár valósággal elvárta a „Herr und Frau Professor” megszólítást.
Miután számos ókori darabot adományozott a bázeli Antikenmuseumnak (amely ezzel felvette az Antikenmuseum und Sammlung Ludwig nevet), Peter Ludwig vált az egyetlen külföldi személlyé, akinek esetében a svájci hatóságok minden belépési és vámügyi procedúrától örökre eltekintettek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
