A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora
2020. május 21. 18:59
A népirtás öröksége
Kétségtelen, hogy a gyarmatokon gyakorlatba ültetett szociáldarwinizmusnak nagy szerepe volt a náci nézetek iránti fogékonyság megalapozásában a német köztudatban. „Fontos Németország afrikai történetét összefüggésben látni a 30-as és 40-es évek jóval ismertebb sötét fejezeteivel” – jegyezte meg Jürgen Zimmerer, a Hamburgi Egyetem történésze.
Mindazonáltal ennél sokkal közvetlenebb kapcsolat is van a namíbiai népek ellen elkövetett népirtás és a második világháborús bűnök között: mind a koncentrációs táborok, mind az itt folytatott, minden orvosi etikával szembemenő emberkísérletek itt történtek először a német állam felügyelete alatt.
„Afrikában kísérletezett először Németország azokkal a bűnös módszerekkel, amelyeket a Harmadik Birodalom idején is alkalmazott. Van egy tendencia a köztudatban, hogy a náci korszakot egy egyébiránt felvilágosult történelem aberrációjaként lássák. A gyarmati történelmünkkel való szembenézés azonban ennél jóval kényelmetlenebb magyarázat felé visz.”
Fischeren túl is van közvetlen személyi kapcsolat a borzalmak között: Franz Ritter von Epp, az első világháború után a Freikorps félkatonai szervezet egyik parancsnokaként finanszírozta Hitler és a nácik számára pártlapjuk, a Völkischer Beobachter kiadását. Von Epp Trotha alatt századparancsnokként részt vett a namíbiai népirtásban.
Von Epp volt továbbá az, aki a formálódó náci rohamcsapatok, az SA számára beszerezte az első egyenruhákat is: az 1920-as évek Németországában a legolcsóbban kapható uniformisok a hajdani afrikai gyarmati csapatok számára készült, a sivatagi környezethez illő barna színűek voltak – a hírhedt „barnaingesek” e tekintetben szintén az afrikai gyarmatosítás örökségét hordozták.
A ma már független Namíbiában (az első világháború után Dél-Afrikához csatolt terület az 1980-as években vívta ki önállóságát a szintén rasszista alapú akkori apartheid rendszerrel szemben) máig tapinthatók a gyarmati múlt kegyetlenségének nyomai.
A hererók és namák leszármazottai ma is lényegesen rosszabb körülmények között élnek a fehéreknél, és erősödő mozgalom van kiépülőben, amely Németországtól követel jóvátételt. A megbékélési egyik fontos gesztusa volt az elmúlt évtizedek során az áldozatok Németországba szállított maradványainak hazajuttatása.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
