A fal túloldalán: a Roosevelt-ház asszonyai
2022. május 31. 14:50 Popovics Violetta
Franklin Delano Roosevelt és Eleanor Roosevelt neve bizonyára sokaknak cseng ismerősen, hiszen a XX. század meghatározó személyiségei voltak: az elnök, aki talpra állította országát a nagy gazdasági világválság idején, és felesége, akit Harry S. Truman elnök, FDR utódja a világ first ladyjének nevezett. Franklin édesanyjáról azonban kevesebbet hallunk, pedig Sara Delano Roosevelt meghatározó szerepet játszott a házaspár életében. Eleanorhoz fűződő kapcsolata, mint a legtöbb anyós-meny viszony, nem volt mentes a konfliktusoktól.
A Hyde Park-i ág
Sara Delano Roosevelt édesapja, ifjabb Warren Delano kereskedő volt, aki Catherine Robbins Lymant vette el feleségül. Sara hetedik gyermekként látta meg a napvilágot 1854. szeptember 21-én, nevét Warren lánytestvére után kapta. Sara leendő férje, James Roosevelt vásárolta meg a Springwood birtokot, amely a család rezidenciájaként Hyde Park néven vált ismertté. Első feleségének halála után James egy baráti vacsorán ismerkedett meg Sarával, majd egy hónap múltán, az akkor 52 éves férfi megkérte a nálánál jóval fiatalabb, épp feleannyi idős hölgy kezét.
Esküvőjüket 1880-ban tartották, első és egyetlen közös gyermekük, Franklin Delano Roosevelt pedig 1882. január 30-án született meg Hyde Park-i otthonukban. A szülés után Sara orvosa nem javasolt újabb terhességet, így az asszony minden idejét fiának szentelhette. James 72 évesen hunyt el; végrendeletében vagyonát feleségére, családi birtokukat fiára hagyta. Franklin gyámságával Sarát bízta meg, ami azért volt fontos, mert a legtöbb államban még nem volt automatikus, hogy az édesanyák kaphassák meg a felügyeleti jogot a gyermekük felett.
Anyós és meny elmélyült társalgása
Franklin először egy karácsonyi partin találkozott ötöd-unokatestvérével, Anna Eleanor Roosevelttel. Eleanor 1884. október 11-én, New Yorkban született, édesapja, Elliott Bulloch Roosevelt a későbbi elnök, Theodore Roosevelt öccse volt, édesanyja pedig Anna Rebecca Hall, aki korán távozott az élők sorából. Elliott az alkoholizmusa miatt képtelen volt egyedül nevelni gyermekeit, így lánya két öccsével a nagymamájukhoz került. Öccse és édesapja egymás után egy év különbséggel hunytak el, így Eleanor 10 éves korára három, számára fontos embert veszített el.
Franklinnel való szerelmi története egy közös vonatúton kezdődött, s több társasági találkozóval folytatódott. A férfi 21. születésnapjára pedig már Eleanort is meghívták. Sara sokáig nem tudott fia érzelmeiről, azokat ugyanis az ifjú szerelmes ügyesen titkolta. Amikor 1903-ban eljegyzésre került sor, az anyát lesújtotta a hír, mivel fiatalnak gondolta őket a házassághoz: Franklin 21, Eleanor pedig 19 éves volt. Az asszony ezért arra kérte fiát, hogy az eljegyzést egy évig tartsák titokban. Az esküvőjükre végül 1905. március 17-én került sor, mivel ez az időpont volt alkalmas „Teddynek”, Theodor Roosevelt újonnan megválasztott amerikai elnöknek, aki a menyasszony nagybátyja volt. Az esküvő után nászútjuk ugyanúgy zajlott, ahogy Sara és James mézeshetei 25 évvel korábban: házaséletük első hetét a Hyde Parkban töltötték, amelyet később egy hosszabb európai körút követett.
Az ifjú feleség legfőbb támasza eleinte Sara volt, aki segített a költségvetés kialakításában és a háztartás vezetésében is. Eleanor később így nyilatkozott házasságának első évéről: „Anyósom teljes mértékben gondomat viselte, és minden kérésemet teljesítette.” Az első gyermek megszületése azonban konfliktusokat okozott: Eleanor fiatal kora és tapasztalatlansága miatt még nem rendelkezett anyai ösztönökkel, amelyet a nagymama már magáénak tudhatott. Mivel az első gyermeket újabb terhességek követték, a gyermeknevelés kérdése állandó problémaforrássá vált.
Sara a családi fotón is méltó helyét foglalta el
1908-ban a család egy manhattani dupla sorházba költözött: a ház egyik fele Saráé, a másik Franklinéké lett. Eleanort zavarta, hogy csak egy fal és egy ajtó választotta el anyósától, azonban erről nem beszélt neki. A harmadik gyermek kiskorában hunyt el, amiért az anya önmagát okolta, Sara pedig mindent megtett, hogy fájdalmát enyhítse. A gyászidőszak azonban rövidre sikerült, mivel kisfia halála után egy hónappal Eleanor ismét teherbe esett.
1913-ban Franklin haditengerészeti kinevezése miatt a családnak Washingtonba kellett költöznie. Sara volt az, aki segített a letelepedésben, bár ezúttal ő nem maradt velük. Növekvő teendői és újabb terhessége miatt Eleanor titkárnőt fogadott maga mellé. A posztra Lucy Page Mercert választotta, aki sokakat megnyert bájos modorával. Miután férje 1918-ban hazatért európai körútjáról, felesége a bőröndök kicsomagolása közben szerelmes leveleket talált, melyeket Franklin írt Miss Mercernek.
Eleanor férje félrelépése miatt azonnal válni akart, Sara azonban mindenképpen el akarta ezt kerülni. Azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben erre kerül sor, fiát többé nem fogja anyagilag támogatni, akinek mindezen túl egy válással jelentősen csökkent volna az esélye, hogy egyszer elnök legyen. Az említett okok miatt Franklin véget vetett románcának, és a három Roosevelt minden ehhez kapcsolódó dokumentumot megsemmisített. A továbbiakban Eleanor mindenfajta hitvesi kapcsolatot megszakított férjével, házasságuk csak formálisan maradt fenn. Sara igyekezett segíteni a válságos periódus után is: gyakran vigyázott az unokáira. A gyermekek könnyen megtalálták a közös hangot nagymamájukkal, a meny azonban vagy veszekedett vele, vagy épp bocsánatáért esedezett. Míg Eleanornál maradtak fenn bocsánatkérő levelek, addig anyósa sem leveleiben, sem naplójában nem rögzítette ezeket.