A dögevőkkel együtt lakmározhattak az emberelődök egy őselefánt teteméből 300 000 éve
2020. május 22. 17:56 Múlt-kor
Mérsékelt klíma egzotikus állatokkal
„Nem szándékozunk kizárni, hogy előfordultak rendkívül veszélyes elefántvadászatok, azonban a bizonyítékok kételkedésre adnak okot” – mondta Serangeli. Az őselefánt csontmaradványain számos egyéb állat harapásnyomai is felfedezhetők.
Az előkerült emberi eszközök arra utalnak, vágóeszközöket éleztek a helyszínen, a két hosszú csontdarabba ágyazódott mikroreszeléket Barbara Álvarez régész fedezte fel – a reszelékek ráadásul illeszkedtek az élezőcsontokon kialakított vájatokba is.
Mintegy száz méterre az őselefánt csontjaitól a régészek további példányok lábnyomaira bukkantak, felnőtt példányokéra és kicsinyekére egyaránt.
„A súlyos állatok a tó partja mentén haladtak. Lábaik a sárba süppedtek, kerek nyomokat hagyva, amelyek mintegy 60 centiméter átmérőjűek” – mondta el Flavio Altamura, a római Sapienza Egyetem szakértője, aki a nyomok elemzését végezte.
Az üledékből kinyert minták arra utalnak, a térség klímája hasonló lehetett napjainkéhoz, amikor az elefánt élt, állatvilága azonban sokkal inkább a mai Serengetiéhez volt hasonló.
A tó partján legalább húszféle nagytestű állat élt, köztük oroszlánok, medvék, kardfogú tigrisek, orrszarvúak, vadlovak, szarvasok és marhák. A Braunschweigi Műszaki Egyetem, a Lüneburgi Egyetem és a Leideni Egyetem együttműködésének keretében további elemzéseknek vetik alá a leleteket, hogy többet lehessen tudni a korabeli környezetről.
Schöningennél számos pompás lelet került elő korábban is, közülük a leghíresebb az a 300 000 éves fa lándzsákat, illetve mintegy 1600 állati csontot (főként lovakét) tartalmazó leletegyüttes, amelyet az ekkoriban a térségben élő neandervölgyi, illetve heidelbergi emberekkel hoztak összefüggésbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
