A béke szószólójává és az ártatlanok segítőjévé vált a vietnámi háború idején lefotózott „napalmlány”
2021. július 2. 08:32 Múlt-kor
Vietnámi fotós a háborúról
Huynh Cong Ut az első indokínai háború idején született, amikor még a francia gyarmattartók ellen harcoltak a helyiek. Nyolc bátyja és egy nővére volt. Már az egyik fivére, Huynh Than My is fotóriporterként dolgozott az Associated Pressnél, így Ut korán megismerkedett a fényképezőgéppel. 1965 októberében azonban Myt lelőtték, amikor a Vietkongok lerohanták azt a dél-vietnámi katonai állást, ahol az egészségügyi ellátására várt.
Az ekkor Saigonban élő Ut a bátyja temetése után elhatározta: ő is fotóriporter lesz. Az édesanyja felkereste az AP irodáját, hogy állást szerezzen a fiának. Eleinte nem akarták alkalmazni Utot, mivel addigra a család már két tagját is elveszítette a háborúban.
Ut azonban hamar bebizonyította, hogy igen tehetséges fotós. Később ráragadt a Nick becenév, amely a vietnámi „Nic-Nic” névből eredt. Ezzel szokták illetni a családok legfiatalabb gyermekeit. Ut kollégája, Henri Huet azonban olyan gyakran nevezte őt „Nick”-nek, hogy a munkatársai idővel már csak így emlegették.
Harctéri munkával akkor bízták meg, amikor a front Saigonhoz közelített. Egyik nap Henri Huet úgy döntött, hamarabb megy szabadságra, így Ut helyett ő szállt fel egy Laoszból Saigonba tartó helikopterre. A járművet az észak-vietnámi hadsereg lelőtte, a rajta lévő fotóriporterek és katonák mind meghaltak. Ut az életét köszönhette ennek a cserének.
1972. június 8-án már veterán fotósnak számított, amikor értesült a Trảng Bàngnál folyó harcokról. Kora reggel érkeztek meg a helyszínre, ahol a főúton nagyjából ezer főnyi menekülttel találkoztak, a hadsereg lezárta az utat. A menekülőkről készített fotók elegendő anyagot szolgáltattak volna a fényképésznek, ám Ut úgy döntött, marad még egy kis ideig, így lett szemtanúja, majd megörökítője egy napalmtámadásnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
