40 kilométerre is ablakokat tört be a német kémek akciója New Yorkban
2020. július 30. 10:58 Múlt-kor
A New York-i öbölben, a Szabadság-szobortól nem messze fekvő Black Tom-sziget nyugalmát 104 évvel ezelőtt, 1916. július 30-án felvillanó fénycsóvák zavarták meg. Az őrök közül néhányat a Jersey City-i tűzoltóságra küldtek, mások azonban siettek, amilyen gyorsan csak tudtak. Erre pedig meglehetősen jó okuk volt. Az egyik korai afroamerikai lakójáról elnevezett szigeten hatalmas mennyiségű lőszert tároltak.
Philadelphiáig hallatszó robbanások
Aznap a 17-es számú Johnson uszály 50 tonna TNT-vel volt megrakva, emellett pedig 69 teherszállító vagon több ezer tonnás lőszerrakománya is arra várt, hogy Franciaországba és Nagy-Britanniába szállítsák.
Bár az Egyesült Államok ekkor még nem lépett be az első világháborúba, nyílt titoknak számított (amennyiben létezik ilyen), hogy jelentős mennyiségű lőszerrel látják el a brit hadigépezetet – olvasható a Smithsonian cikkében.
Mint kiderült, azoknak az őröknek lett igazuk, akik futni kezdtek. Nem sokkal hajnali két óra után egy hatalmas, a Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű földrengés erejével megegyező robbanássorozat rázta meg a szigetet, a robajt egészen Philadelphiáig lehetett hallani és érezni.
Manhattan és Jersey City lakói gyakorlatilag egy emberként ugrottak ki az ágyból, és még a legmélyebben alvókat is felverte álmukból a fülsiketítő zaj.
Még a legkeményebb üvegből készült, Manhattan belvárosában és Brooklynban található ablakok is betörtek (a robbanás helyszínétől 40 km-re is törtek be ablakok), és hatalmas füst szállt a város fölé. Az Ellis Island-en egy jobb élet reményében várakozó bevándorlókat ki kellett telepíteni a szigetről.
Peter Raceta, a kikötőben várakozó uszály kapitánya két társával együtt a hajókabinból nézte a tragédiát. „Amikor a robbanás történt, úgy tűnt, mintha felülről jönne – zutty! – mint egy Zeppelin-bomba” – idézte fel az eseményeket a New York Times riporterének.
Raceta elmondta, a kikötőben kilenc másik uszály is a közeledő vontatóhajóra várt, ám az már nem érkezett meg. A kapitány nem tudta megmondani, mi lett a hajókkal, ám úgy tűnt számára, hogy a levegőbe repültek, két társa pedig felszívódott – feltehetően nem élték túl a robbanásokat.
A Woolworth Building őrei „azt hitték, eljött az idejük, letérdeltek és imádkoztak” – volt olvasható az egyik újságban. A Szabadság-szoborban több mint 100 ezer dolláros kár keletkezett, a fáklya az incidens óta nem látogatható (a szobor 1984-ben új fáklyát kapott, az eredeti 2019. májusa óta a Szabadság-szobor Múzeumban tekinthető meg).
A repülő golyókkal és repeszekkel szemben a tűzoltók tehetetlennek bizonyultak. Orvosok és nővérek siettek azonnal a helyszínre, de a halálos áldozatok száma szerencsére viszonylag alacsony volt – egyes számítások szerint kevesebb mint tíz ember vesztette életét a robbanások következtében.
A kárösszeg azonban a becslések szerint mintegy 20 millió dollárt (mai áron számolva mintegy félmilliárdot) tett ki. Az ügyben indított nyomozás során kiderült, hogy a lőszerek nem egy véletlen folytán robbantak fel – a sokak által az Egyesült Államok területén egy idegen ország állampolgárai által végrehajtott első terrortámadásnak titulált akció állt a háttérben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
