Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
2014. október 2. 10:33
Albán pénzből Európa legnagyobb dzsámija
Vártúránk után a Tabán érintésével lecsorogtunk a hegyről, a következő állomásunk ugyanis a meglepően kevesek által ismert Gül baba türbéje volt. A bektasi rend (a szufizmus egyik ága) muzulmánok körében szentként tisztelt tagjának sírját még az 1540-es években kezdték el építeni, s azóta is zarándokhely az iszlám hitűek körében. Habár az oszmánok 150 éven át tanyáztak Budán, a 19. századra ez a kevésbé pozitív tény feledésbe merült, vagyis inkább romantikus színezetet öltött, s a magyar-török kapcsolatok egyre barátibbá váltak, amit Rákócziék hazahozatala, a Múzeum körút V. Mehmed szultán körútra való átnevezése, vagy török részről a Corvinák visszaszolgáltatása is híven jelzett.1914-ben már egy budai mecset építése is szóba került az első világháborús magyar-török fegyverbarátság emlékére, azonban ez még álom maradt.
1931-ben megalakult a Gül Baba Iszlám Hitközség, a Gül Baba Kulturkomité legfőbb célja pedig az volt, hogy a 350 milliós muszlim világ pénzügyi támogatásával megszerezzék a Gül Baba sírja körüli ingatlant, hogy ott egy egyetemet, valamint egy mecsetet is magában foglaló közép-európai iszlám központot építsenek fel. A kezdeti sikertelenségek után Durics Hüszein Hilmi budai mufti Zogu albán királyhoz fordult segítségül, aki Apponyi Albert unokahúgát, Apponyi Geraldine-t vette feleségül. A király hatalmas összegű adományokat ígért, azonban az építkezés végül nem valósulhatott meg teljes egészében, ugyanis a magát a magyar muzulmánok egyik védnökének tartó Mussolini megtámadta Albániát. Kevesen tudják azonban, hogy a Gül baba sírjával szemben lévő épület az a 60 fős derviskolostor (závije) volt, amelyet albán támogatással végül sikerült felépíteni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
