Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
2014. október 2. 10:33
Piramis a Gellért-hegyen?
A Gellért-hegy tövében araszoltunk a kellemes vasárnapi dugóban, amikor túravezetőnk a történelmünk folyamán mindig is szakrális jelentőséggel bíró magaslatra tervezett építészeti remekművekről kezdett el beszélni. 1814-ben merült fel először, hogy nemzeti panteont építsenek a hegy tetejére, Széchenyi 1841-ben pedig egy nekropoliszt képzelt el a csúcson, ahol az elhunyt királyok és nemzeti hősök maradványai előtt lehetett volna leróni kegyeletünket. Az elképzelések azonban nem valósultak meg, 1852-ben pedig az osztrákok felépítették a ma is látható Citadella épületét. A kiegyezés után többféle terv is született Széchenyi ötlete nyomán, azonban 1885-ben végül hivatalosan is a Kerepesi temető lett nagyjaink Nemzeti Panteonja, a hegyre pedig csak néhány facsemete került.
Gigantikus piramis
1892-ben egy Csipkerózsika-palotát álmodtak a hegytetőre (az ötlet végül a Városligetben valósult meg, ebből lett a Vajdahunyad vára), 1896-ban pedig egy, az aláírásának olvashatatlansága miatt ma már ismeretlen szerző igencsak naiv és megvalósíthatatlan tervvel akart beállítani Wekerle Sándor miniszterelnökhöz. Egy ezer méter magas, tízemeletes piramist képzelt el a Gellért-hegy helyén, amely szintenként egy-egy évszázadot mutatott volna be a magyarság történetéből. A gigantikus gúla azonkívül, hogy hétszer olyan magas lett volna, mint a Kheopsz-piramis, ma is a világ legmagasabb épülete lenne, s az építése a korabeli éves GDP 20-60 százalékát emésztette volna fel.
Hungária istennő és az "Akropolisz"
Valamivel reálisabb elképzelés volt az az 1893-as javaslat, amelyben Hungária istennőjét helyezték a Gellért-hegy tetejére. A 130 méter magas, világítótoronyként is funkcionáló alkotás mögé egy "Akropoliszt" álmodott meg a javaslattevő. Azonban Jamrik Levente szerint méretes volta miatt a szobor valószínűleg beomlott volna a Dunába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
