Feltárták a dombóvári vár falmaradványait

2014. augusztus 4. 10:02 MTI

Az egy hónapos feltárás során egy két méter széles, 50 méter hosszú, észak-déli irányú kutatóárkot nyitottak, amelynek vizsgálatából kiderült, hogy az egész lelőhelyet valószínűleg a vár 18. századi robbantása során keletkezett, vastag törmelékréteg fedi - közölte Berta Adrián, a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékének munkatársa.

A feltárás során a vár leomlott falszakaszai, falsarkok kerültek elő viszonylag jó állapotban, megfigyelhetőek voltak az építés során felhasznált téglafajták, falazási módok. Mivel tekintélyes kiomlott falmaradványokat tártak fel, arra lehet számítani, hogy később, egy nagyobb ásatási szelvényben a föld alatt még eredeti helyükön álló falrészleteket is találhatnak - tette hozzá.

A Kapos mentén emelt várból ma az északi fal egyes szakaszai és a délkeleti sarok áll; a rom a gólyák kedvelt fészkelő helye miatt kapta a Gólyavár elnevezést. Dombó vára egyes források szerint már a 14. században megépült, az azonban nem tisztázott, hogy az említés erre az építményre vagy a dombóvári Szigeterdő középkori eredetű lakótornyára vonatkozik. Az erősséget a 18. század elején császári parancs alapján felrobbantották, maradványait a várat akkor birtokló Esterházy-család építkezésre használta fel.

Berta Adrián ismertetése szerint a mostani ásatáson elsősorban kerámia- és kályhacsempe-töredékek, török kori pipák, ólom puskagolyók, ágyúgolyók, az akkori mindennapi élet során használt tárgyak maradványai kerültek elő. A korábbi kutatásokból ismert és a most feltárt leletek legnagyobb része török kori, azonban ezeknél régebbieket is felszínre hoztak, ami azt valószínűsíti, hogy a helyen már korábban is állhatott valamilyen építmény. Az építés időpontjának meghatározásához további feltárásokra van szükség - jegyezte meg.

Müller Ádám, a dombóvári Helytörténeti Múzeum vezetője elmondta: a mostani első teljes feltáráson előkerült leletek közül két faragott reneszánsz perselykő már látható a múzeum kiállításán.