Egy korty forralatlan tej okozhatta a szardíniai férfi végzetét
2014. július 23. 10:31
Egy, a 14. század elején Szardínia szigetén elhunyt idős férfi medencéjénél több tucat csontkinövést azonosítottak kutatók, ami ebben az esetben nem tüdőbajra, hanem egy bakteriális fertőzésre, a brucellózisra utal. A szakértők szerint a szardíniai felforralatlan tejet ihatott, esetleg egy kecske levágásánál vagy ellésénél való segédkezés során kerülhetett testébe a minden bizonnyal a halálát okozó baktérium.
A 700 éves itáliai csontvázon végzett genetikai elemzések alapján a kutatók a maradványokon fellelhető göböket egy bakteriális betegségnek, a brucellózisnak (másik nevén: hullámláz) tulajdonítják. Úgy vélik, a férfi egy állattól kaphatta el, s ez az életébe kerülhetett. Az emberi megbetegedésért főként a fertőzött, nem pasztőrözött tej, illetve az ebből készült sajt fogyasztása felelős. Az még nem világos, hogy valóban emiatt halhatott-e meg a férfi, azonban valószínű, hogy kellemetlen tüneteket (krónikus fáradtság, visszatérő, főként éjszaka jelentkező láz) okozott neki.
Nem ez az első eset, hogy kutatók hullámlázra utaló diagnózist állítanak fel egy ősi lelet megvizsgálásakor. Az eddigi kutatások szerint a legtöbb brucellózisos tünetet mutató csontváz a bronzkorból származott, ám 2009-ben a szakértők bejelentették, hogy egy több mint kétmillió éve élt emberi ős, az Australopithecus africanus csontvázán is a brucellózis lehetséges jeleit fedezték fel.
A brucellózis-fertőzött, 50-60 év körüli itáliait Szardínia szigetén, egy Geridu nevű kis faluban temették el, ahonnan az 1300-as évek elején költöztek el az utolsó lakók. A régészek összesen 32 darab csontkinövést találtak az elhunyt medencéje környékén, a legnagyobb 2,2 centiméter átmérőjű volt. Egyébként ezek a göbök gyakran a tuberkulózist jelzik, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium idéz elő. Az elmeszesedett csomók esetében a tüdőbaj a leggyakoribb bűnös, mondta Mark Pallen, az angliai Warwick Medical School mikrobális genetikusa.
Pallen és munkatársai az egyik gumót vették vizsgálat alá, és egy egyszerű mintavétel segítségével megállapították, hogy - a kutatók nagy meglepetésére - a férfi nem volt tüdőbajos. A csontkinövés DNS-mintája alapján a Brucella melitensis nevű baktérium jelenlétét állapították meg.
A brucellózis több módon is átterjedhet állatról emberre. Az egyik lehetőség szerint a férfire közvetlenül mehetett át az egyik állatról a baktérium, például egy birkavágás, esetleg egy újszülött bárány világra segítése során. Egy másik "forgatókönyv" szerint az idős férfi "pasztörizálatlan" tejet ihatott, esetleg felforralatlan tejből készült sajtot evett. A Brucella-törzs, amely megfertőzte a férfit, igen közeli rokonságot mutat a mai Olaszországban fellelhető törzsekkel, a melitensis jelző pedig arra utal, hogy nem szarvasmarhától vagy sertéstől kaphatta el, hanem egy kecskétől (esetleg juhtól), amelynek tenyésztése hosszú múltra tekint vissza a szigeten.
A brucellózist mediterránláznak is nevezik, amely még mindig évente több mint félmillió embert fertőz meg a világon, habár az állatállomány oltása, valamint a pasztörizálás elterjedése igencsak lelassította terjedését. Ma már antibiotikumot használnak a betegség kezelésére, és csupán a megfertőzöttek két százaléka hal bele. Kezeletlen formában a krónikus betegség izom- és ízületi fájdalmat, fáradtságot és depressziót okozhat. A halálos tünetei között található például az endocarditis, vagyis a szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás.
Pallen szerint a szardíniai férfi vizsgálatánál alkalmazott módszerek más ősi betegségek elemzésénél is sokat segíthetnek. A kutatócsapat tervei szerint a technika segítségével középkori magyar és ókori egyiptomi múmiáktól kezdve közép- és újkori francia királyok tüdőszöveteiig bezárólag több ősi leletet is megvizsgálnának, remélve, hogy eddig ismeretlen részletekre bukkannak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
