Ritka római lelet mesél a birodalom végnapjairól
2014. május 28. 08:50
Oszd meg és uralkodj
A gyűjtemény a maga nemében páratlan felfedezés. Az egyik ezüsttöredéken egy aranyozott ló és egy kezében lándzsát tartó lovas látható. Az összeillesztett darabokon jól kivehető, hogy az ágaskodó hátas egy oroszlánt győz le, a kép pedig egy nagyobb, harci jelenet részeként maradt fenn. A tányér szegélyéből ítélve egykoron 70 centiméter átmérőjű lehetett, s 2,25 kilogrammot nyomhatott.
Aranykincs-lelőhelyek a 4-5. századból
Az ezüst étkészlet jelentős státusszimbólum volt a Római Birodalomban: gyakran diplomáciai ajándékként használták a helyi törzsfőnökökkel való érintkezés során. Erről a szokásról tesz említést a 4. század végén keletkezett római hivatali jegyzék, a Notitia dignitatum is. Amellett, hogy fontos adatokat szolgáltat a Római Birodalom statisztikájára vonatkozóan, a lista a birodalom összes udvari, polgári és katonai hivatalait felsorolja, így például megtudhatjuk, hogy az előbb említett feladatra külön tisztviselőt alkalmaztak, aki a császár nevében tárgyalt a germán vezetőkkel.
De ha ennyire értékes volt, miért kellett összetörni az ezüst tárgyakat? A választ az 5. század eleji katonai-gazdasági krízis adja meg. A birodalom központjából elkezdett kiáramlani a határok felé az arany és az ezüst, ami a védelmi vonalak és a csapatok megerősítése miatt volt szükséges. Hamarosan kialakult az a gyakorlat, hogy - miután a diplomáciai ajándékok fogytán voltak - az értékes étkészleteket összedarabolták, és ezekkel fizették ki a római zsoldban álló germán katonákat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
